Az 1936-ban, Buenos Airesben született Jorge Mario Bergoglio tizenhét évesen érezte először, hogy a keresztény egyház szolgálatába kell lépnie, de ez csak pár évvel később következett be, egy ideig ugyanis vegyésztechnikusként tanult az argentin fővárosban. 1958-ban végül úgy döntött, hogy a papi hivatást választja, majd belépett a jezsuita rendbe. 1969. december 13-án szentelték pappá; örökfogadalmát 1973 áprilisában tette le.

Egy apró pötty a CV-n

Több mint húsz évig a rend argentin provinciálisaként szolgált. Életrajzának legvitatottabb pontja is erre a periódusra, a katonai diktatúra idejére esik. Az Argentínában Nemzeti Újjászervezési Folyamatnak nevezett korszak alatt (1976–1982) Jorge Rafael Videla vezetésével megfélemlítettek, elraboltak, bántalmaztak és megöltek rendszerellenesnek tartott és vélt embereket. A mai napig az Eltűnt Személyek Nemzeti Bizottsága 8961 eltűnt személyt, desaparecidoszt tart nyilván. 

A két férfit öt hónapig összekötözött végtagokkal, bekötött szemmel tartották fogva. (Jálics Ferenc az akkori élményeinek hatására dolgozta ki a szemlélődő lelkigyakorlatok módszerét, amely azóta már nemzedékek számára vált az istenkapcsolat éltető forrásává. Később kiderült, hogy az akkor elhurcolt hatezer emberből csak ő és jezsuita társa maradt életben.)

Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették. Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem miatta hurcolták el, nem a rendfőnök jelentette fel őket; illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket.

1992-ben segédpüspök, 1998-ban Buenos Aires érseke lett. II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001-ben; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot.

Assisi Szent Ferenc követője

A XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának. A hírt Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter Bazilika áldások erkélyéről, a „Habemus papam!” („Van pápánk!”) felkiáltással. Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében – így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott. Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki. 

Testvéreim, jó estét! Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm! Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a Szűzanya oltalmazza. (…) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg

– mondta mosolyogva első beszédében a Szent Péter téren egybegyűlt több mint százezer embernek.

Megválasztása után az első hírmagyarázatok, elemzések azt írták, hogy az első latin-amerikai és első jezsuita pápa megválasztása meglepetés, a legtöbben nem számoltak vele a legesélyesebbek között. Még akkor sem, ha

A National Catholic Reporter szakírója, John Allen szerint szerint Bergoglio előnyére válhatott, hogy a konzervatív és a mérsékeltebb szárny is elismeri, szerénységét és lelkipásztori munkáját is tisztelik. Az El Pais spanyol lap szerint konzervatívnak számított az egyházon és a jezsuita renden belül is.

Az elmúlt 10 év bizonyította: támogatottsága alapján a legnépszerűbb, az őt érő kritikák miatt viszont az egyik legtöbbet bírált pápának számít Ferenc. Igazi latin-amerikai papként a kereszténység vonzó üzenetét hirdeti, ami

• határok nélküli, globális,
• nem védekező,
• nem kisebbségi keresztény szemléletet jelent.

Ezt szolgálja az általa használt, a mindennapi élethez közelebbi, kevésbé egyházi nyelvezet is. Kritikusai szerint támogatottsága nagyobb az egyházon kívül, mint belül.

Az Il Fatto Quotidiano korábban úgy összegezte Ferenc pápaságát: nagy reformer, a nagy gesztusok és beszédek pápája, de figyel arra, hogy ne kérdőjelezze meg a dogmát. Példaként említette, hogy a pápai lakosztály helyett a vatikáni Szent Márta-házban él, irgalmasságot és befogadást hirdet, de ugyanúgy nyitott az egyház legkonzervatívabb, mint legliberálisabb csoportjai felé, jóban van a szuperputyinista Kirill moszkvai pátriárkával, párbeszédet folytat az ateistákkal, nyit az elvált hívők felé, de elutasítja a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát.

10 év – 10 emlékezetes tett

1. Már a megválasztása után meglepte a híveket, amikor nem akart beszállni a pápai limuzinba, menetrend szerinti buszjárattal ment a Vatikán rezidenciáján tartott vacsorára a bíborosokkal. A következő nap visszatért szállására, a katolikus egyház római szállodájába, ahol a konklávé alatt lakott és ragaszkodott ahhoz, hogy kifizesse a számlát. Argentin honfitársait arra kérte, hogy ne utazzanak Rómába a beiktatására, az útiköltséget ajándékozzák jótékonysági szervezeteknek.
2. 2014-ben kiderült, hogy a pápa még mindig fizeti a tagsági díjat kedvenc fociklubjában, az argentin San Lorenzóban.
3. 2015. január 19-én kijelentette, „a jó katolikus nem szaporodik úgy, mint a nyúl”, és felelős gyerekvállalásra szólította fel a házaspárokat. Ekkor idézte fel azt is, hogy egyszer „megszidott” egy várandós nőt, aki már a nyolcadik gyerekét várta, és az első hét gyereke kivétel nélkül császármetszéssel jött a világra.
4. „Egy nővel fenntartott barátság nem bűn, a pápák is átélhetnek szent és egészséges barátságot nőkkel is” – mondta 2016-ban, amikor kiderült, hogy II. János Pál pápa évtizedeken át levelezett a férjezett Anna-Tereza Tymieniecka lengyel származású amerikai filozófusnővel.
5. Instagram-oldala 2016 márciusa óta működik.
6. 2016-ban a pápa megmosta és megcsókolta több muzulmán, pravoszláv, hindu és katolikus vallású menekült lábát. Majd ugyanebben az évben, 80. születésnapján nyolc hajléktalannal költötte el reggelijét.
7. 2018 novemberében a pápai audiencián egy autista kisfiú elszökött a szülei mellől, és a pódiumra kapaszkodott fel játszani, a pápa mellé. Ferenc pápa megdicsérte, hogy milyen szépen tud beszélni, milyen szépen tudja kifejezni magát.
8. 2019-ben megváltoztatta a Miatyánk szövegét, a „ne vígy minket kísértésbe” sor „ne engedj minket kísértésbe esni”-re módosult.
9. 2020. január 1-jén a pápa beismerte, hogy elveszítette türelmét és önuralmát, amikor a Szent Péter téren egy hívő asszony megragadta a karját, és sajnos kétszer rácsapott a nő kezére. „Gyakran veszítjük el a türelmünket, velem is megesik. Elnézést kérek, hogy rossz példát mutattam tegnap” – jelentette ki a pápa a Vatikánban tartott mise előtt, amelyet a nők elleni erőszaknak szentelt.
10. 2021 januárjában felvette a koronavírus ellenes oltást, miközben nagyon határozottan arra szólította fel az embereket, hogy oltassák be magukat. Erkölcsi felelősségnek" nevezte az oltakozást, a visszautasítását pedig „öngyilkossági kísérletnek”.

(Borítókép: Az újonnan megválasztott Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika központi erkélyén 2013. március 13-án. Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images)