Az utóbbi egy évben Ukrajna legtapasztaltabb katonái estek el az Oroszországgal folytatott háborúban – írja cikkében a The Washington Post.
A The New York Times és a The Wall Street Journal már előző héten is írt arról, hogy mindkét háborús fél jelentős veszteségeket szenvedett. Nem sokkal később ugyanerről írt a Kyiv Independent is, amely azt is számba vette, hogy milyen hibák vezethettek ezekhez a veszteségekhez az ukrán oldalon.
Most a The Washington Post vette számba azt, mekkora lehet Ukrajna embervesztesége. Mint írták, a hivatalos veszteségi adatok hadititoknak számítanak, de a lap emlékeztetett arra, hogy a nyugati tisztviselők már hetekkel ezelőtt is úgy becsülték, hogy a háború kezdete óta
Az amerikai lapnak egy német tisztviselő is megerősítette, hogy 120 ezer körül lehet az ukrán veszteségek száma, de, mint mondta, a pontos számokat az ukránok még velük sem hajlandók megosztani. A The Washington Post azt is hozzátette, hogy ukrán oldalon a veszteségeket sikerült ugyan pótolni a frissen besorozott katonák által, de
a tapasztaltabb katonák halála érzékeny veszteséget jelent az ukrán haderőnek
– és ennek hatását már a fronton szolgáló parancsnokok is látják.
„A háborúban a harci tapasztalat a legértékesebb dolog. Egy katona, aki hat hónapnyi harcot túlélt, és egy másik katona, aki most jött a lőtérről, két különböző ember. Ég és föld” – mondta egy Kupol fedőnevű katona, aki egy ukrán zászlóalj parancsnoka. Majd azt is hozzátette a saját alakulatáról beszélve:
Csak kevés olyan katonánk van, akinek van harci tapasztalata. És ők sajnos mind halottak vagy sebesültek.
A The Washington Post szerint a harcedzett katonák hiánya nemcsak a frontvonalon, hanem még Kijevben is aggodalmakat gerjesztett. Sokan attól tartanak, hogy mire a Nyugattól megérkeznek azok a modern harci eszközök, amelyekkel visszafoglalhatnák az ország megszállt területeit, addigra nem maradnak olyan egységek, amelyek képesek lennének végrehajtani az ellentámadást.
Másrészről az amerikai lapnak egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta: az, ami a frontvonalon látszik, nem biztos, hogy az ukrán haderő valós állapotát tükrözi. Állítása szerint
az ukrán haderő most visszatartja a legtapasztaltabb katonáit, hogy később bevethessék őket az offenzívában.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szintén azt mondta, hogy szerinte maradt még offenzív potenciálja az ukrán hadseregnek, és állandóan képezik az újabb és újabb katonákat.
A lapnak nyilatkozó zászlóaljparancsnok hozzáfűzte: bízik abban, hogy a közeljövőben az amerikai kormány több segítséget nyújt az ukrán katonák kiképzéséhez, és hogy az ukrán hadsereg valóban csak visszatartja a legjobb katonáit az ellentámadásra.
A csodákban mindig lehet hinni. Vagy mészárlás lesz sok hullával, vagy pedig egy professzionálisan végrehajtott ellentámadás, ez a két lehetőség van. De az is biztos, hogy az ellentámadásra sor kerül
– mondta.
A The Washington Postnak nyilatkozó ukrán tisztviselők egy része pesszimista volt azzal kapcsolatban, hogy a nyugati segítség időben a csatatérre ér-e. Az egyik magas rangú tisztviselő emellett azt mondta, hogy a nyugati harckocsiadományok inkább csak szimbolikusnak tekinthetők a mennyiségük miatt.
„Ha több erőforrásod van, akkor aktívabban tudsz támadni. Ha kevesebb, akkor többet védekezel. Mi védekezni fogunk (…) nem hiszek abban, hogy nagy ellentámadást indítunk. Szeretnék hinni benne, de ha ránézek az erőforrásainkra, azt kérdezem magamban: Mégis mivel?. Legfeljebb helyi szintű áttöréseket érhetünk el.”
Sem elég emberünk, sem elég fegyverünk nincs. És tudják, hogy van ez a veszteségi arányokkal: aki támad, az kétszer-háromszor annyi embert veszít. Mi ennyi embert nem tudunk elveszíteni
– mondta a magas rangú ukrán tisztviselő .
A The Washington Post szerint mindez éles ellentétben áll azzal, amit az ukrán politikai vezetés hirdet a háborúról. Volodimir Zelenszkij elnök például azt mondta, hogy 2023 a győzelem éve lesz, és egyesek már a Krím félsziget idén nyáron történő visszafoglalását is felvetették.
Ezzel szemben a korábban említett zászlóaljparancsnok azt mondta, hogy
katonái között vannak olyanok, akik életükben nem dobtak el egy kézigránátot, nem tudják magabiztosan kezelni a lőfegyverüket, és azonnal elmenekülnek, ha tűz alá kerülnek.
Elmondása szerint a Bahmut közeli Szoledárból való visszavonulásnál nemcsak az ő egysége, hanem a többi alakulat is menekült.
Mint mondta, a zászlóalj, aminek a háború elején parancsolt, teljesen kicserélődött: százan meghaltak, a maradék 400 ember pedig megsebesült, és gyakorlatilag ő az egyetlen ember a zászlóaljban, akinek érdemi harci tapasztalata van. „Kaptam 100 új katonát, de nem volt időm felkészíteni őket. Azt mondták, vigyem őket a csatába. De egyszerűen mindent eldobnak és elszaladnak, ha lőnek rájuk” – vázolta a parancsnok, aki szerint szisztematikusan kellene átalakítani a kiképzést az ukrán hadseregben.
A háború fejleményeit kedden is közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Metin Aktas / Anadolu Agency / Getty Images)