Miklóssy Katalin, a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatója szerint Magyarország az unió által befagyasztott pénzek miatt késlelteti Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Szerinte a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás most kivételesen nagy, és ha Törökország előbb ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mint Magyarország, akkor ez csak fokozódni fog.
Nem Magyarország lesz az utolsó NATO-tagország, amely mind Finnország, mind pedig Svédország tagságát ratifikálja – közölte a helsinki magyar nagykövetség a HS finn portál megkeresésére. A lap arról kérdezte a nagykövetséget, Magyarország ragaszkodik-e ahhoz, hogy Törökország előtt ratifikálja a finn csatlakozást.
A portál szerint figyelemre méltó a magyar nagykövetség közleményében, hogy Finnországgal és Svédországgal együtt foglalkozik, nem külön-külön, pedig a kérdés csak Finnországra vonatkozott. Továbbá kiemelik, hogy Magyarország nem foglal állást abban, hogy Törökország Svédország előtt ratifikálná Finnország tagságát.
Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan szerdán meghozta döntését Finnország NATO-csatlakozásáról, amelyet pénteken jelentenek be hivatalosan, a finn elnök látogatásakor.
A lap felkereste a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatóját, Miklóssy Katalint, aki úgy véli, hogy a nyilatkozat ízelítő lehet abból, ami Magyarország részéről várható.
„Sok mindent ígértek ezekben a hónapokban, és mindig tartották a szavukat. Előfordulhat, hogy olyan helyzettel állunk szemben, amikor Magyarország továbbra is ilyen retorikai csavarokkal nyújtja a tagságot, jóval azután, hogy Törökország igent mondott a csatlakozásra” – fogalmazott Miklóssy, majd hozzátette:
Ha Törökország nem hajlandó ratifikálni Svédországot, az elég ok lesz arra, hogy Magyarország ne ratifikálja Finnországot.
A HS szerint Sauli Niinistö finn államfő eddig úgy értelmezte Magyarország álláspontját, hogy Törökország előtt ratifikálni kívánják a finn NATO-tagságot. Mint írják, Magyarország mindeddig nem sietett a ratifikáció véglegesítésével, a Fidesz pedig kedden elhalasztotta a jövő hétfőre tervezett parlamenti ülést, ahol érdemben lehetett volna dönteni a két északi ország csatlakozásáról.
Miklóssy szerint Magyarország megtorpanása a pénz miatt van.
Az uniós tagállamok decemberben döntöttek arról, hogy a 2027-ig tartó költségvetési időszakban 6,3 milliárd eurót vágnak le Magyarország kohéziós forrásaiból. Ezenfelül Magyarország a 2020 nyarán elfogadott, 5,8 milliárd eurós gazdaságélénkítő támogatást sem kapja meg, ha nem teljesíti mind a 27, az EU Bizottsága által meghatározott reformot, amelyeknek a korrupció elleni küzdelmet, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot kell erősíteniük. Miklóssy Katalin szerint pedig nagyon úgy tűnik, hogy az ország nem fogja tudni teljesíteni ezeket.
Ezeket szinte egyáltalán nem hajtották végre. Magyarország fel van háborodva amiatt, hogy nem kapja meg az uniós pénzeket, és ezért valószínűleg minden lehetséges eszközt bevetnek, hogy eltereljék a többi ország figyelmét
– jelentette ki a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatója.
Szerinte a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás most kivételesen nagy, és ha Törökország előbb ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mint Magyarország, akkor ez csak fokozódni fog.
A két északi ország csatlakozása nemcsak biztonságpolitikai kihívásokat, hanem előnyöket is hordoz: egyrészt így a sarkvidéki országokat tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács nyolc tagállamából mindössze egy kivétellel mindegyik NATO-tagállam lesz – az egyetlen kivétel Oroszország –, miközben a térség geopolitikai szerepe évek óta egyre fontosabb.
Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint a Balti-tenger biztosításában a két ország haditengerészete és légiereje is segíthet, ahol a dán és a lengyel jelenlétet egészíthetik ki, ugyanakkor szerinte a finnek és a svédek szerepei az Északi-sark tekintetében erősen korlátozottak, mivel egyik országnak sem erre van optimalizálva a flottája.
Abban több szakértő is egyetért, hogy Oroszország – amely régóta fenyegetésként tekint a NATO-ra – az ukrajnai háború elindítása kapcsán stratégiai hibát követett el, hogy nem számolt a finnek és a svédek lehetséges NATO-csatlakozásával.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 7-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)