Index Vakbarát Hírportál

Radikálisan változtathatja meg Putyin terveit az ellene kiadott elfogatóparancs

2023. március 17., péntek 20:56

A Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megakadályozhatja, hogy a vezető elhagyja Oroszország területét – állítja egy nemzetközi büntetőjogi és humanitárius jogi szakértő.

Toby Cadman szerint, bár „félelem és vonakodás” lenne tapasztalható a hatóságok részéről, de ettől még az államoknak kötelességük lenne kiadatni Vlagyimir Putyint, amennyiben az elnök a területükre lép. „Könnyen lehet, hogy az elfogatóparancs megakadályozza, hogy ténylegesen elhagyja Oroszországot, és ez már önmagában nagy változást idézhet elő” – fűzte hozzá a szakember.

A szakértő szavaiból az sejlik ki, hogy Vlagyimir Putyinnak mostantól nagyon meg kell gondolnia, hová utazik. Azt feltételezhetjük, hogy Belarusz vagy éppen Kína nem adná ki a Nyugatnak az elnököt, de a nem Moszkva-barát országok esetében már egészen más a helyzet – és jelen pillanatban rengeteg állam neheztel a Kremlre az ukrajnai háború miatt.

(Érdekes adalék, hogy az elnök Oroszországon belül a hírek szerint már nem mer repülőre szállni, helyette egy speciális páncélozott vonatot használ a hivatalos utazásaihoz).

Mint ismert, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt pénteken elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Karim Khan, az ICC főügyésze közleményében azt írta, az ügyészség azért kérte az elfogatóparancs kiadását, mert

hivatala árvaházakból és gyermekotthonokból elhurcolt gyermekek százairól szerzett tudomást.

Az ügyészség által végzett független vizsgálat során összegyűjtött és elemzett bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy Vlagyimir Putyin és Lvova-Belova büntetőjogi felelősséggel tartozik az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért és átszállításáért Oroszországba.

Sorjázhatnak az elfogatóparancsok

Elmondta: a cselekmények egyebek mellett azt a szándékot mutatják, hogy az érintett gyermekeket véglegesen elszakítsák saját országuktól. A gyermekek közül sokakat örökbe adtak Oroszországban, amit megkönnyített egy, az orosz elnök által kiadott rendelettel módosított, az orosz állampolgárság megadásának eljárását felgyorsító törvény – tájékoztatott a főügyész.

„Gondoskodnunk kell arról, hogy a feltételezett bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják, és a gyermekeket visszaadják családjuknak és közösségeiknek. Nem engedhetjük meg, hogy a gyerekeket hadizsákmányként kezeljék” – idézte Khant az MTI.

Az ígéret szerint a bíróság továbbra is együttműködésre törekszik Oroszországgal az ukrajnai helyzettel összefüggésben, és biztosítani fogja, hogy a büntetőbíróság kötelezettségének eleget téve a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja.

Az ICC főügyésze végezetül hangsúlyozta: hivatala további elfogatóparancsok kiadását fogja kezdeményezni, ha a bizonyítékok ezt alátámasztják.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta, a gyerekek elhurcolása miatti elfogatóparancs csak a kezdete annak a folyamatnak, amelynek a célja a háborús bűnösök felelősségre vonása. „Szó sem lehet büntetlenségről” – nyomatékosította a spanyol politikus. Az unió nagyra értékeli és támogatja az ICC munkáját – jelezte az uniós diplomácia vezetője.

The decision of the @IntlCrimCourt to issue an arrest warrant for Vladimir Putin for the war crime of unlawful deportation and transfer of children from Ukraine to Russia is the start of the process of accountability. We appreciate & support ICC’s work.

There can be #noimpunity

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 17, 2023

Zelenszkij is megszólalt a bíróság döntéséről

„A gyermekek elválasztása családjuktól; megfosztásuk minden lehetőségtől, hogy kapcsolatba léphessenek rokonaikkal; a gyermekek elrejtése orosz területen; szétszórásuk távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan az orosz állam gonosz döntése volt” – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezekkel a szavakkal reagált arra a hírre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a feltételezett gyermekdeportálások miatt – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az orosz vezető nélkül „lehetetlen lett volna egy ilyen bűnös akciót végrehajtani”.

A bíróság döntését „történelmi jelentőségűnek” nevezte. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott a főügyésznek és „mindenkinek a világon, aki segít nekünk az igazságért folytatott harcban”.

Putyin köre fütyül a letartóztatási parancsra

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteken.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a jogalap nélkül meghozott döntésével az önfelszámolás útjára lépett.

Emlékeztetett arra, hogy a szervezetet számos ország nem ismeri el, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának több állandó tagja sem. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke egy nemzetközi igazságügyi szerv felállítását kezdeményezte az ukrán háborús bűnösök bírósági felelősségre vonására, válaszul arra, hogy korábban több nyugati ország előkészületet tett annak érdekében, hogy Oroszországot nemzetközi bíróság elé állítsák.

Korábban Basztrikin arról beszélt, hogy a 2014 óta elkövetett ukrán bűncselekményeket elbíráló törvényszék munkájában a FÁK, a BRICS-csoport és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamainak képviselői vehetnének részt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá) – emlékeztet az MTI.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, pénteki, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. március 15-én. Fotó:  Contributor / Getty Images)

Rovatok