Az amerikai hadsereg kedden közölte, hogy két Szu–27-es orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper amerikai megfigyelődrónt a Fekete-tenger felett, és egyikük „megütötte” a drón légcsavarját, ami miatt a pilóta nélküli repülőgép a tengerbe zuhant, és megsemmisült.

MQ–9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett

– tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka, hozzátéve: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője „veszélyesnek, szakszerűtlennek és meggondolatlannak” nevezte az elfogást, amelyre elmondása szerint volt már ugyan példa, arra azonban nem, hogy egy ilyen incidensben egy amerikai légi jármű megsemmisüljön.

A szóvivő kiemelte, hogy a washingtoni külügyminisztérium közvetlen kapcsolatba lépett az orosz külüggyel, hogy „kifejezze aggodalmát e miatt a kockázatos és szakszerűtlen elfogás miatt”, valamint az incidensről Joe Biden amerikai elnököt is tájékoztatták – írta az MTI.

Az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnoksága a közleményében azt állította, hogy az ütközés előtti percekben a két Szu–27-es gép közül az egyik üzemanyagot eresztett a drónra, majd közvetlen elé vágott. A pilóta nélküli amerikai légi jármű helyi idő szerint este 6 óra 3 perckor zuhant a Fekete-tengerbe.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő nem sokkal később tudatta, hogy bekérették a külügyminisztériumba Oroszország washingtoni nagykövetét, hogy kifejezzék az Egyesült Államok erőteljes tiltakozását.

Oroszország: Nem kerültek érintkezésbe a vadászgépek a drónnal

Az orosz védelmi minisztérium az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy a vadászgépek nem kerültek érintkezésbe a drónnal. A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.

Egy heves manőver következtében az MQ–9-es típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött

– hangsúlyozta az orosz védelmi tárca, leszögezve, hogy a gépek nem használták a fegyvereiket, és nem érintkeztek a drónnal.

Az oroszok arról is írtak, hogy a drón kikapcsolt transzponderekkel (radar-válaszjeladókkal) repült, így megsértette a Moszkva által különleges ukrajnai hadműveletnek nevezett invázió során ideiglenes használatra létesített légtérövezetet, ezért indult meg az elfogása. Az övezetről a nemzetközi normáknak megfelelően értesítették a nemzetközi légtér használóit. A minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.

Nem akarnak konfrontációt

„Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal” – jelentette ki az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet. Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy számára konstruktívnak tűnt az egyeztetés, amelynek során az amerikai fél is elmondta aggályait.

Jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez

– tette világossá az orosz diplomata, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte.

Az ügyben telefonon beszélt egymással Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, valamint Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is.

Későbbi orosz nyilatkozatok arról is szóltak, hogy Oroszország megkísérli kiemelni a lezuhant drón roncsait a tengerfenékről.

Az eseményeket egy szakblog itt rekonstruálta, a Pentagon pedig egy videófelvételt is közzétett az incidensről.

Az eszkaláció irányába mutat

Kis-Benedek József egyetemi tanár lapunk kérdésére az incidenssel kapcsolatban elmondta, hogy a tengerfenékről történő orosz kiemelés azzal a céllal is történik, hogy információkat nyerjenek ki az eszközből, miközben a másik félnek ilyenkor az az érdeke, hogy ne jusson idegen kézbe az eszköz.

Arról, hogy milyen módon zuhant a tengerbe a drón, sok információ terjeng, a saját felelősségét mindenki tagadja. Vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok valamilyen anyagot, kerozint vagy annak valamilyen változatát fecskendezték rá, amivel tönkre lehet tenni a drón elektrooptikai rendszerét. Arról is lehetett hallani, hogy az egyik gép szárnyával megbillentették a drónt. Az is a verziók között szerepel, hogy műszaki hibából esett le, vagy az amerikaiak lekapcsolták az eszközt. Ez a technológiai része a történetnek, de van egy politikai oldala is. Az oroszoknak alapvető érdeke megakadályozni, hogy a Fekete-tenger térségébe bárki berepüljön, és ott az orosz erőkről információkat gyűjthessen, amelyeket az ukránoknak adhat át hadműveleti, célmegjelölési szándékkal

– fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.

Kis-Benedek József azt is leszögezte, egyik fél sem akarja, hogy súlyos következményei legyenek az ügynek, nem akarnak háborús cselekményeket a két ország között, de az eszkaláció irányába mutat, amikor már közvetlenül találkoznak a két hatalom eszközei.

Robbanószerkezet maradványai a kőolajvezetéknél

„A Transznyefty robbanószerkezeteket fedezett fel a brjanszki régióban található Barátság (Druzsba) olajvezeték Novozibkov olajszivattyú-állomásán” – közölte a vállalat szóvivője, Igor Demin a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel. Hozzátette, az állomás nem sérült meg, a vizsgálatok folyamatban vannak – írtuk korábbi cikkünkben.

Kis-Benedek József hangsúlyozta, az ilyen eseteknek az a célja, hogy zavart okozzanak az ellátásban.

Célpontként kezelhetik a víz alatti vezetékeket, de azon sem kell meglepődni, ha a föld felettieket is támadják. Ezek már a partizánműveletek kategóriájába tartoznak

– mutatott rá a szakértő.

Kis-Benedek József úgy összegzett, hogy az ilyen események az eszkaláció jelei, de más országok háborúba sodródása nem egyszerű történet. Fehéroroszország helyzete speciálisabb, viszont a Független Államok Közösségének tagjaira inkább az a jellemző, hogy nem szeretnének háborús cselekményekbe keveredni.

(Borítókép: Szu–27 típusú orosz harci repülőgépek. Fotó: Sergey Mihailicenko / Anadolu Agency / Getty Images)