A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, amivel egyik legnagyobb fegyverét, a figyelmet veszíti el az orosz elnök. Korábban számos nemzetközi és hazai sikerét is azzal érte el, hogy a figyelem középpontjában maradt, megerősítve ezzel az imázsát. Putyin körül elkezdett fogyni a levegő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mindig is élvezte a nemzetközi kiruccanásokat, ezeken az utakon pedig rendre megmutatta magát a világ egyik legnagyobb vezetőjeként. Ezeknek az időknek viszont most, úgy néz ki, vége – véli a CNN.
Miközben a Kreml fittyet hány a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel kapcsolatos vádjaira, a Kreml falain belül egy másik valóság bontakozik ki, nevezetesen, hogy az orosz elnök mozgástere jelentősen beszűkült, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki ellene.
A 2017-es hamburgi G20-találkozón órákon át kettesben beszélgetett a világ akkor talán legbefolyásosabb emberével, Donald Trumppal. A nemzetközi figyelem középpontjában sütkérezve személyesen is manipulálhatta a csoport vezetőit, ami több évtizedes hatalmi pozíciójának egyik előnye.
A rá szegeződő rivaldafény szeretete és kihasználása Oroszországban is segített neki megerősíteni imázsát a nép védelmezőjeként.
Ennek van most vége.
Jelenleg 123 ország van a világon – köztük Magyarország –, amely csatlakozott a római statútumhoz. Az egyezményt ratifikált országokban kötelesek kiadni az orosz elnököt Hágának, hogy háborús bűnösként bíróság elé állítsák, így rendkívül korlátozottak Putyin lehetőségei. Az orosz elnök egyik első nagy dilemmája a szeptemberi G20-csúcstalálkozó Delhiben. India az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem csatlakozik az ICC-hez, nagy kérdés viszont, hogy mit tesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, ha Putyin szeptemberben megjelenik az országában.
Joe Biden amerikai elnök pénteken úgy kommentálta a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, hogy helyes döntést hoztak, hiszen az orosz elnök egyértelműen háborús bűnöket követett el.
A probléma az, hogy az ICC-t nemzetközileg nem ismerjük el. De nagyon határozottan foglalt állást
– fogalmazott az amerikai elnök, nem meglepő módon azt is jelezve, hogy Vlagyimir Putyint nem látnák szívesen a jövőben a tengerentúlon.
Vlagyimir Putyinnak a jövőben kétszer is meg kell gondolnia, hova utazik el, ugyanis egy felelőtlen döntéssel könnyen hozhatja magát nehéz helyzetbe. Nem valószínű, hogy a sorsát külföldi bíróság kezébe adná, ahol még az ICC-től távol maradó országoknál is kisebb befolyással bírna.
Persze rengeteg ICC-vádlott van jelenleg is szökésben, igaz, egyikük sem rendelkezik olyan nemzetközi ismertséggel, mint Vlagyimir Putyin. Az egyetlen másik elnök, aki menekül a hágai hatóság elfogatóparancsa elől, az Omar el-Basír volt szudáni elnök, akit immáron 13 éve nem tudnak bíróság elé állítani.
A nemzetközi igazságszolgáltatás keze azonban messzire nyúlik. Szlobodan Milosevics volt szerb elnök, aki a volt Jugoszlávia felbomlását szította az 1990-es évek elején, végül 2001-ben Hágában kötött ki, ahol számos háborús bűncselekmény vádjával szembesült, és néhány évvel később a börtönben szívelégtelenségben halt meg. Milosevicset alkotmányos úton távolították el hivatalából, soha nem menekült el Belgrádból, és soha nem számított arra, hogy a szerb igazságszolgáltatás átadja őt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Néhány bűntársa, Ratko Mladics boszniai szerb katonai parancsnok és Radovan Karadzsics szerb nacionalista vezető is megpróbált elbújni az igazságszolgáltatás elől. Mladicsot végül unokatestvérének egyik belgrádi tanyáján találták meg, Karadzsics pedig hiába borotválta kopaszra a fejét, és növesztett szakállat, ez sem segített neki. Mindketten a hágai nemzetközi igazságszolgáltatás elé kerültek, mindkettőjüket háborús bűnökért ítélték el, és jelenleg is börtönben vannak.
Putyin számára tehát egyetlen tanulsága lehet ezeknek a történeteknek: elfuthat, de el nem bújhat. Azonban van néhány szövetségese, akire számíthat, legalábbis egyelőre úgy tűnik. Az egyikük lehet Hszi Csin-ping kínai elnök, aki hétfőn Moszkvába látogat, és találkozójuk hangsúlyos témája vélhetően az oroszellenes szankciók kijátszása lesz.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, pénteki, percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin a Független Államok Közössége (FÁK) csúcstalálkozóján 2022. október 14-én Asztanában. Fotó: Contributor / Getty Images)