Az észak-macedóniai Ohridban tárgyalt egymással az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök a két ország kapcsolatának rendezése érdekében.
Megszületett a megegyezés a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításainak módjairól – közölte szombat este Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós tisztviselő az észak-macedóniai Ohridban találkozott Alekszandar Vucsics szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.
Josep Borrell emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek.
Ma az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan
– magyarázta Josep Borrell a késő este sajtótájékoztatón, amikor a javaslat kiegészítését ismertette.
A tárgyalások 12 órán át tartottak.
Az uniós diplomaták előbb külön-külön ültek le a szerb államfővel, illetve a koszovói miniszterelnökkel, később pedig Josep Borrell és Miroslav Lajcak, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Alekszandar Vucsics és Albin Kurti háromoldalú tárgyalást folytatott. Ez tartott a leghosszabb ideig.
A felek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslatról tárgyaltak, amelynek célja, hogy olyan megegyezés szülessen végre, amely Szerbiának, Koszovónak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és alapvetően a nemzetközi közösségnek is megfelel.
A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé.
Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.
Josep Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jó szándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját – folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Belgrád és Pristina között még 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának kulcsát jelentené.