A montenegrói elnökválasztásnak nagy a tétje, elvégre újraszabhatja a kis adriai ország kapcsolatát a Nyugattal, illetve az egykori testvérrel, a szomszédos Szerbiával.
A hét jelölt egyike sem nyert az első fordulóban, a másodikba azonban az országát a NATO-beléptető jelenlegi elnök és az uniós csatlakozást felgyorsítani szándékozó, az újonnan alakult Európa Most! tömörülés vezéralakja, a mindössze 37 éves volt gazdasági miniszter került be.
Milo Đukanović a szavazatok 35, Jakov Milatović pedig 29 százalékát szerezte meg – jelentette a vezető napilap, a Pobjeda teljes feldolgozottság alapján. A második fordulót két hét múlva, április 2-án tartják meg, sajátossága pedig, hogy egy ellenzéki és egy független jelölt fogja megmérettetni magát.
Az első fordulóra az alacsony, alig 63,1 százalékos részvétel mellett a politikai bizonytalanság nyomta rá a bélyegét.
Az alig hatszázhúszezer lakosú apró balkáni NATO-tagállam a második fordulóba bejutott két jelölt politikai hitvallása alapján nagy valószínűséggel folytatja uniós csatlakozási törekvéseit, és nem fűzi szorosabbra kapcsolatait Szerbiával, illetve Oroszországgal – jóllehet néhány évtizede még a gyér népesség miatt Montenegróban alapos túlzással azzal vigasztalták magukat, hogy „mi és az oroszok háromszázmillióan vagyunk”.
A regnáló elnök, Milo Đukanović egyik kihívója a határozottan Szerbia- és Oroszország-barát Népi Front párt vezetője, Andrija Mandić ugyanis a szavazatok csupán 19 százalékát tudhatja magáénak.
Aleksa Bečić volt parlamenti elnök 11 százalékkal lemaradt, a futottak még kategóriában pedig három jelölt a voksok 0,8–3,2 százalékán osztozott.
A feloszlatásig 60 százalékos parlamenti többséget alkotó koalíciós pártok képviselői egyébként az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok csupán 30 százalékát szerezték meg.
A választások az országban jelenleg is fennálló politikai instabilitás közepette zajlanak. A parlamentben tavaly a többszöri bizalmatlansági szavazások után ismételten összeomlott a kormánykoalíció, ami hátrányosan befolyásolta az Alkotmánybíróság munkáját, sőt a helyhatósági választásokat is – emlékeztetett egy voksolási rendszerekre szakosodott nemzetközi alapítvány.
Az államfő 33 éve tölt be vezető politikai tisztségeket az országban. Ő és az általa vezetett Szocialisták Demokratikus Pártja, a DPS 2006-ban kiléptette az országot az akkor már csonkára zsugorodott Jugoszláviából (amelyben Szerbia magára maradt), majd kikiáltotta Montenegró függetlenségét.
Sőt, a törpe ország Oroszországgal dacolva 2017-ben csatlakozott a NATO-hoz. A Szerbiával és Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat kereső pártok szövetsége egyébként 2020-ban kiszorította pártját, a DPS-t a hatalomból.
Amint az várható volt, az új összetételű törvényhozás korlátozta az államfő jogköreit.
Milo Đukanović egyébként januárban Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel „az orosz–ukrán háború által okozott gazdasági és energiaválságról, Montenegró EU-csatlakozási folyamatáról, valamint a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjáról”. Valószínűleg más témák is szóba kerültek, hisz a montenegrói Telenort a magyar 4iG vásárolta fel.
Az elnökválasztás első fordulójára az egy éve tartó politikai válság közepette kerül sor, amelyben a törvényhozók és az elnök azon különbözött össze, hogy az államfő nem volt hajlandó új miniszterelnököt kinevezni.
Három nappal az elnökválasztás előtt Đukanović feloszlatta a törvényhozást, és június 11-re előrehozott választásokat írt ki. Az elnökválasztáson aratott esetleges diadal növeli a győztes pártjának esélyeit a parlamenti szavazáson.
Nem engedjük, hogy beskatulyázzanak bennünket a „szerb és orosz világba”. Montenegrót beléptetjük az Európai Unióba, dinamizáljuk a gazdasági fejlődést, és javítjuk minden polgárunk életminőségét – ezt ígérte Đukanović pártja podgoricai, választás előtti utolsó nagygyűlésén.
Montenegró mellesleg fél lábbal már az unióban van, legalábbis a valutát illetően. Az ország hivatalos fizetőeszköze ugyanis több mint két évtizede az euró.
Azt megelőzően, 1999-től a német márka volt mindmáig megmagyarázhatatlan módon az ország pénzneme.
„A történelmi döntés megóvott minket a pénzügyi bizonytalanságtól” – állapította meg tavaly az elavult elnevezésű titogradi rádió.
Montenegró hosszú évtizedek óta megosztott volt a montenegróiaknak és a magukat szerbeknek vallók között, akik ellenezték az ország függetlenségének kikiáltását 2006-ban, és akik újra egyesülnének az „anyaországgal”.
A két éve megtartott népszámláláson a lakosság csaknem 43 százaléka a szerbet, 37 százaléka az alig eltérő montenegróit tartotta anyanyelvének.
Az elnökválasztás első fordulója nem tükrözi ezt az arányt.
A tavalyi ukrajnai inváziót követően Montenegró csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Ezt követően a Kreml a barátságtalan országok közé sorolta Montenegrót, amelynek állami ügyészsége egyébként azzal vádolta Moszkvát, hogy 2016 októberében államcsínyt szervezett az országban.
(Borítókép: Milo Đukanović a montenegrói elnökválasztás első fordulója után, 2023. március 19-én. Fotó: Savo Prelevic / AFP)