Újabb szakpolitikai kérdés miatt alakult ki konfliktus Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár között. Miközben a német kormány azért harcol, hogy 2035 után is közlekedhessenek az európai utakon belső égésű motorral hajtott autók, a francia kormány azt szeretné elérni: ha az e-üzemanyag zöld, akkor az atomenergia is annak számítson.
Az Európai Unióban jó ideje húzódik egyfajta versengés Párizs és Berlin között. Amellett, hogy mindkét ország szeretne a másik kárára nagyobb befolyással rendelkezni az EU-ban, a németek legutóbb egy már tavaly elfogadottnak hitt rendeletjavaslatot próbálnak megbuktatni, amit a franciák szeretnének megakadályozni.
Ekkor a Párizs és Berlin közötti konfliktusok a belső égésű motorral hajtott autók kapcsán jelentek meg, most pedig egy újabb front – ha nem is nyílt meg, de – éledt újjá: az atomenergia.
Miközben az Európai Bizottság az Európai Zöldmegállapodás (Green New Deal) nyomán elkezdte kidolgozni az európai gazdaságot zöldíteni hivatott rendeleteit, hatalmas vita kerekedett az EU-ban arról, hogy milyen energiák számítanak zöldnek.
A vita alatt Franciaország azt szerette volna kiharcolni – többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen –, hogy az Európai Bizottság az atomenergiát is vegye fel a zöld energiák listájára. A francia államfő és a magyar kormányfő vezetésével alakult atomlobbicsoport 2021-ben még levelet is írt az Európai Bizottságnak, amelyben kifejtették: szerintük a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokhoz az atomenergia nélkülözhetetlen, sőt, a klímasemlegességhez szerintük csak „a nukleáris reneszánszon át vezet az út”.
A fentebb említett levelet a francia és a magyar kormány mellett az akkori cseh, lengyel, román, szlovák és szlovén kormányok írták alá – azóta közülük csak Mateusz Morawieczki tartotta meg az állását.
Az atomlobbi kérdésének a legnagyobb ellenzője az egykori német kancellár, Angela Merkel volt, akinek az akkori CDU/CSU–SPD-kormánya már 2011-ben bejelentette, hogy 2022-ig mind a tizenhét német atomerőművet leállítják.
Bár Merkel és az uniópártoknak is nevezett CDU/CSU ment, de az SPD maradt, Olaf Scholzék pedig továbbra is kitartanak az atomenergia kivezetése mellett,
főleg, mivel az SPD juniorpartnere az atomenergia-ellenes Zöldek. Németországban 2011 óta folyamatosan kapcsolták le az atomerőműveket, ugyanakkor kettő még továbbra is működik, ezek kivezetésének 2022-es céldátumát legalább 2023 áprilisáig kitolták az Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja nyomán kialakult energiaválság miatt.
Miközben Németországban épp sorra zárták be az atomerőműveket, addig Franciaország teljesen más utat választott:
az országban nemhogy csökkent, még nőtt is az atomenergiából származó elektromosáram-termelés.
A francia elektromos áram 68 százalékát atomenergiával termelik meg, ráadásul Emmanuel Macron tavaly bejelentette, hogy 2050-ig további 14 atomerőművet építenek az ország klímasemlegességének elérése érdekében.
Az Európai Bizottság múlt héten prezentálta az ún. Net Zero Industry Plant (a nettó nulla kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály), ami az atomenergia kapcsán kétértelműen fogalmaz. A javaslatban az atomenergia nem kapott helyet a „stratégiailag klímasemleges technológiák” listáján, ugyanakkor – mint arra az EU-s ügyekben mindig naprakész Politico felhívta a figyelmet – a Bizottság a szövegben az atomenergia kapcsán már megengedőbb, ha az csak minimális hulladékkal jár.
A lap szerint az atomenergia berlini nyomás miatt nem került fel a bizottság listájára, ami a franciákat felbőszítette,
miközben a német kormány a háttérben folyamatosan arról tárgyal a Bizottsággal, hogy a belső égésű motorral hajtott autók 2035-ös kivezetésével járó rendeletjavaslatba – vagy egy különálló javaslatba – foglalják bele zöld energiaként a szintetikus, úgynevezett e-üzemanyagot is.
Ha ez megtörténne, az lehetővé tenné, hogy 2035 után is forgalomba helyezhessenek új, belső égésű motoros autókat és teherautókat, mindössze az azokat hajtó üzemanyag változna – ezt a franciák azonban ellenzik.
A Politico keddi hírlevele szerint Franciaország a most csütörtökön kezdődő EU-csúcson azt szeretné elérni, hogy a záródokumentum említse meg az atomenergiát mint fontos eszközt az EU iparának dekarbonizációja szempontjából.
Ezt a németek hevesen ellenzik. A lapnak név nélkül nyilatkozó két német tisztviselő reméli, hogy a németek utolsó pillanatos blokkolása a belső égésű motorok kapcsán nem okoz precedenst, hogy más országok szintén a saját érdekeik szerint blokkolnák egy már késznek hitt uniós rendelet elfogadását.
Ezzel szemben úgy néz ki, a héten két bizalmatlansági indítványt is túlélő Macronék pont hasonló lépésre készülnek.
(Borítókép: Emmanuel Macron és Olaf Scholz 2022. május 9-én. Fotó: John MACDOUGALL / AFP)