Csütörtökön megkezdődött az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács találkozója. A magyar miniszterelnök egyik kollégája már a találkozó előtt nem sokkal is arról beszélt, hogy kemény kérdéseket fog intézni Orbán Viktorhoz.
Cikkünk többször is frissült, többek közt az alábbiakról írtunk:
Arról már írtunk a minap, hogy Orbán Viktor Brüsszelbe utazott az Európai Tanács ülése miatt, amelyen elsősorban gazdasági kérdésekkel, valamint az ukrajnai háborúval foglalkoznak majd az uniós vezetők.
Azóta meg is kezdődött a találkozó, és a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson nem sokkal a kezdés előtt közölte: számon fogja kérni Orbán Viktort amiatt, hogy továbbra is késik Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyása a magyar parlamentben – annak ellenére hogy az Országgyűlés delegációja korábban azt ígérte, hogy felgyorsítják a folyamatot.
Meg fogom kérdezni tőle, hogy most miért kezelik külön Svédország és Finnország [NATO-csatlakozásának] ügyét. Korábban nem beszéltek arról, hogy így tennének, ezért biztos, hogy számon fogom kérni Orbán Viktort emiatt
– mondta Kristersson az AFP szerint a svéd közmédiához tartozó Sveriges Radiónak, utalva ezzel Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének néhány nappal ezelőtti közlésére.
A miniszterelnök egyrészt egy rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik az uniós csúcs Brüsszelben. Ott mindössze annyit írt, hogy „a munka folytatódik. Nekünk Magyarország az első!”
A kormányfő Twitter-oldalán is közzétett egy bejegyzést ugyanezzel a fotóval. Meglepő módon most a külföldi közönségnek szánt platformon sokkal erősebb, konfrontatívabb üzenetet fogalmazott meg, mint a Facebookon.
Zajlik az Európai Tanács ülése. A magyar álláspont egyértelmű: nem a migrációra, nem a genderre és nem a háborúra
– olvasható a miniszterelnöki Twitter-poszt szövegében.
Mindeközben Andrzej Duda lengyel elnök a lengyel–magyar barátság alkalmából egyeztetett telefonon Novák Katalin köztársasági elnökkel. A lengyel elnöki hivatal Twitteren számolt be minderről. Azt írták: a találkozó legfőbb kérdése a régiós biztonságpolitika, valamint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása volt.
„Lengyelország elnöke leszögezte, hogy Svédország és Finnország gyors csatlakozása a garanciája annak, hogy növeljük a biztonságot a régióban” – olvasható a tájékoztatásban.
Az ukrán elnök vonatról jelentkezett be, és egy körülbelül 10 perces videókonferencián beszélt az uniós vezetőkhöz. Elmondta, hogy szörnyű volt látni az ostromlott ukrán városokat (az ukrán államfő ugyanis a minap járt Bahmut közelében), de azt is hozzátette, hogy az ukrán katonák továbbra is elszántan védekeznek az oroszok ellen.
Zelenszkij ezután erős üzenetet fogalmazott meg az uniós vezetőkhöz beszélve. A brüsszeli Politico szerint azt mondta:
Gyorsítsák fel a fegyverszállításokat, máskülönben a háború el fog húzódni.
Az ukrán elnök mindeközben megköszönte azt is, hogy az unió nemrég döntött arról, hogy nagy mennyiségben ad tüzérségi lőszereket Ukrajnának. Azonban arra is figyelmeztetett, hogy ha az EU nem tesz további lépéseket Oroszország ellen, és nem segíti Ukrajna EU-csatlakozását, el fog húzódni a konfliktus.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök – szintén a Politico szerint – azt mondta a találkozó előtt: nem szabad hagyni, hogy a világ két, egymással rivalizáló blokkra szakadjon, az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az európai államokkal, a másik oldalon pedig Oroszországgal és Kínával.
Hozzáfűzte: szerencsés lenne, ha Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök leülne tárgyalni békéről. Mint mondta: amiben ez a két fél megegyezik, azt jó eséllyel mások is elfogadnák (amivel Oroszországra és Ukrajnára utalhatott).
Mindeközben közzétettek egy, az unió vezető politikusai által jóváhagyott állásfoglalást arról a Zelenszkij által is említett uniós döntésről, amely az Ukrajnának szállított tüzérségi lőszerekről szól.
Az állásfoglalásban azt írták: az unió célja az, hogy a következő egy évben 1 millió tüzérségi lőszert szállítson le Ukrajnának. Ezeknek egy részét az unió országok hadseregeinek készletéből adják át, a többit pedig egy közös uniós beszerzésben vásárolják meg. A projekthez az Európai Békekeret (EPF) biztosítja a forrásokat.
Mindez többé-kevésbé eddig is ismert volt, azonban az állásfoglalsában van egy olyan mondat is, amely meglepőnek mondható. A szövegben ugyanis azt írták: amellett, hogy Ukrajna megkapja az említett tüzérségi lőszereket,
AKÁR még RAKÉTÁKAT IS ÁTADHATNAK AZ UKRÁNOKNAK AKKOR, HA UKRAJNA KIFEJEZETTEN KÉRI EZT AZ UNIÓTÓL.
Mindezzel kapcsolatban a Politico megjegyezte: az Európai Unió részéről – amely az előző században egy nemzetközi békeprojektnek indult – szokatlan lépésnek, nagy fordulatnak számít, hogy most a fegyverszállítással kapcsolatban hoztak döntést.
Déltájt az európai vezetőknek volt egy munkaebédje António Guterres ENSZ-főtitkárral is. Erről a találkozóról egyedül Emmanuel Macron francia elnök hiányzott.
A francia elnök csak később, délután futott be az Európai Tanács ülésére, és szokásával ellentétben most a sajtónak sem nyilatkozott érkezése előtt – holott korábban szinte mindig beszél arról, hogy mire számít az üléseken.
A Politico szerint elképzelhető, hogy a francia vezető most amiatt kerüli a nyilvánosságot, mert Franciaországban nagy botrány van a néhány napja elfogadott nyugdíjreform miatt. Mindemellett a francia elnök hivatala a találkozó előtt közölte, hogy Emmanuel Macron szeretne előrelépést elérni a nukleáris kérdések területén a brüsszeli találkozón.
A találkozó egyik legfontosabb gazdasági kérdése az lesz, hogy az unió tudja-e tartani azt a korábbi vállalását, amelynek értelmében 2035-től kezdve csak olyan autókat lehetne kereskedelmi forgalomba hozni, amelyeknek egyáltalán nincs szén-dioxid-kibocsátásuk.
Nemrég kiderült, hogy több ország is blokkolja, hogy a vállalás törvényerőre emelkedjen. A tiltakozók élén Németország és Olaf Scholz német kancellár áll, de a németeken kívül Olaszország, Csehország, Lengyelország és Bulgária is a tiltakozók oldalán áll. A céljuk az, hogy elérjenek bizonyos engedményeket, és ne legyen teljesen betiltva a szén-dioxidot kibocsátó autók eladása.
Olaf Scholz csütörtökön is közölte, hogy kitart álláspontja mellett. A másik oldal vezetője Emmanuel Macron francia elnök, aki továbbra is a teljes tiltást támogatja. A két vezetőnek már az utóbbi hónapokban is volt néhány kisebb konfliktusa egymással.
A miniszterelnök a Facebookon megosztott néhány képet az uniós csúcstalálkozó első napjáról.
A Politico szerint a találkozón a szlovákok álltak elő egy olyan javaslattal, amelynek értelmében
az Európai Unió az eddigi pénzeken felül további 3,5 milliárd eurót különíthetne el az ukrajnai fegyverszállításokat is finanszírozó európai békekeret részére.
A Politicónak egy magas rangú diplomata elmondta, hogy a szlovákok javaslatát körülbelül 20 tagállam támogatta ugyan, de a javaslat elbukott. A brüsszeli portálnak Eduard Heger szlovák kormányfő azt mondta: azért javasolták a 3,5 milliárd eurós növelést, mert szerintük erre szükség van ahhoz, hogy kiszámítható, és biztosított legyen a Békekeret megfelelő működése. Továbbá jelezni akarták, hogy készen állnak arra, hogy Ukrajnát és a világ más országait támogassák.
Szlovákia csütörtökön négy MiG-29-es vadászgépet is átadott Ukrajnának. Eduard Heger ezzel kapcsolatban azt mondta: arra számít, hogy a jövőben más országok is követik őket, és további vadászgépeket adnak át az ukránoknak.
Csütörtök este 9 óra körül véget ért a találkozó első napja. Később Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy sajtótájékoztatón foglalják össze az első nap konklúzióit.
(Borítókép: Ludovic MARIN / AFP)