A Reuters hírügynökség oknyomozó cikket közölt arról, hogy az orosz hatóságok miként használják a mesterséges intelligenciát a kormányzat ellen demonstráló orosz állampolgárok üldözésére. Mint kiderült, az oroszok által használt technológia nagyrészt amerikai fejlesztésen alapul.
Egyre gyakoribb, hogy egy-egy kormányzat arcfelismerő rendszereket használ arra, hogy fenntartsa a rendet az országban. A koronavírus-járvány alatt például Dél-Koreában egy térfigyelő és biztonsági kamerákkal összehangolt arcfelismerő rendszerrel próbálták nyomon követni a koronavírus által megfertőzött, valamint a velük kapcsolatba került személyek mozgását. A feltételezések szerint pedig Kínában is volt már példa arra, hogy a kormányzatellenes demonstrációkon arcfelismerő rendszert használtak a tüntetők ellen.
Most a Reuters írt arról részletesen, hogy az oroszok miként használnak egy ehhez hasonló rendszert. Az oknyomozó újságírók több mint 2000 bírósági esetet vizsgáltak meg, és ezekből az látszik, hogy
az ukrajnai háború kezdete óta az oroszok a korábbiaknál is gyakrabban használják az arcfelismerő rendszereket a tiltakozókkal szemben.
Mint írták, az utóbbi hónapokban sok orosz állampolgár tapasztalta meg, hogy a rendőrök egyszer csak megállították őket az utcán, és bevitték a rendőrőrsre. Így járt egy 51 éves banki alkalmazott, Andrej Csernyisov is, akit történetesen akkor fogtak el tavaly májusban a moszkvai metróban, amikor épp egy háborúellenes megmozdulásra tartott.
Az őrsön a rendőrök azt mondták, hogy egy arcfelismerő rendszerrel azonosították őt az egyik korábbi demonstráción, és emiatt körözték. Akkor végül elengedték, de pár órával később ismét bevitték, és megkérdezték tőle, mit gondol az ukrajnai hadműveletről és Vlagyimir Putyin elnökről. Az őt kikérdező, civil ruhás férfi azt mondta, hogy az orosz terrorelhárító központ munkatársa, és azt javasolta Csernyisovnak, hogy a jövőben tartózkodjon a háborúellenes megmozdulásoktól, mert van egy ötéves kisfia, akit fel kell nevelnie.
Az orosz férfi szerint ez egyértelmű fenyegetés volt. Ennek ellenére folytatta a demonstrálást, emiatt júniusban, augusztusban és szeptemberben is bevitték az utcáról a rendőrőrsre, két alkalommal pedig az otthonában is felkeresték.
A férfi végül a szeptemberi rendőrségi eset után – amikor egy egész éjszakán át bent tartották, és még sokkolót is használtak vele szemben a cellájában, miközben már meg volt bilincselve – elmenekült Oroszországból. Miután a rendőrök elengedték, egy álarcos férfi még az utcán is megtámadta, valamint egy fenyegető levelet is kapott, hogy ne hangoztassa többé a politikai nézeteit.
Akkor jöttem rá, hogy el kell hagynom Oroszországot, amint csak lehet
– mondta a férfi a Reuters újságíróinak.
A Reuters szerint Moszkvában már legalább 2017 óta használnak arcfelismerő rendszereket. Akkor a moszkvai önkormányzat be is jelentette, hogy működésbe léptetnek egy ilyen rendszert,
amely állításuk szerint mintegy 160 ezer kamerából áll.
A hírügynökség azt írta, hogy a kamerák felvételei alapján minimum több száz ellenzéki tüntetőt kaptak el az orosz rendőrök. Legtöbbjüket még 2021-ben vitték el, amikor az év elején egy nagyobb ellenzéki tüntetéssorozat zajlott le az orosz kormányzat ellen.
Azóta azonban változott az orosz hatóságok taktikája: most már nemcsak arra használják a rendszert, hogy megbüntessék a kormányzat elleni demonstrációkon részt vevőket, hanem arra is, hogy megelőzzék ezeket a demonstrációkat. 2022-ben legalább 141 embert vittek el preventív célzattal a rendőrök. Az egyenruhások azt mondták nekik, hogy a Szfera nevű arcfelismerő rendszerrel találták meg őket.
„Ez új gyakorlat, amelynek célja, hogy lehűtse a kedélyeket Moszkvában, ahol a legnagyobb tüntetések voltak, és ahol az emberek már tudják: szemmel tartják őket az arcfigyelő rendszerek” – mondta a Reutersnek Darja Korolenko, az OVD-Info nevű jogvédő szervezet szakértője.
A Reuters szerint a moszkvai arcfelismerő rendszerhez három orosz és egy belorusz cég gyártotta le az algoritmusokat. E négy cég közül viszont legalább három
az amerikai Nvidia, valamint a Intel által gyártott chipeket használta az algoritmusokhoz.
A hírügynökség azt is hozzátette, egyelőre nem áll fenn a gyanú, hogy bármelyik vállalat megsértette volna az oroszellenes szankciókat. A két vállalat a Reuters kérdésére válaszolva azt közölte: 2022 márciusa után egyáltalán nem szállítottak chipeket Oroszországba, és nem tudhatják, hogy a vevők milyen célokra használják az eladott eszközöket.
Az Nvidia és az Intel szerepvállalása mellett arra is fényt derítettek, hogy korábban orosz és belorusz vállalatok is részt vettek egy olyan arcfelismerő programos pályázatban, amelyet az amerikai kormányzat szervezett. Az orosz/belorusz vállalatok egyike pedig még egy 40 ezer dolláros díjat is elnyert ezzel összefüggésben.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma (amely a programot felügyelte) minderről azt mondta a Reutersnek: a díjazás ellenére nem támogatják az oroszok eljárását, és nincs szerepük abban, hogy a díjazás után az adott technológiát mire használják fel a díjazott vállalatok.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. március 24-én. Fotó: Sputnik / Reuters)