Nemcsak egyes tagállamoknak, hanem az Európai Parlament három képviselőcsoportjának befolyásos politikusainak sem tetszik, hogy Észtország nem az Ukrajnának átadott fegyverek értékét, hanem az annak pótlására szánt, modernebb és drágább eszközök árát igényelné vissza. Emellett az EP nagyobb átláthatóságot követel a saját joghatósága alá nem tartozó Európai Békeprogram kapcsán.
Annak ellenére hogy az EU-ban a tagállamok vezetői megegyeztek a közös lőszerbeszerzés hogyanjáról és a kieső készletek pótlásáról, jelenleg nem minden halad teljesen olajozottan.
Mint arról beszámoltunk, ugyan Észtország azt állítja, teljesen a megállapodás szerint járt el, amikor az Európai Békeprogramból (EPF) 134 millió eurónyi visszatérítést követel az általuk Ukrajnának adott eddigi támogatásai után, több tagállam is kifogásolja, amiért Kaja Kallasék a korszerűtlenebb fegyverek és lőszerek értéke helyett az annak pótlására betervezett modernebb eszközök szerint követelik a megtérítést.
Ugyanis Észtország magasabb számlát nyújtott be, mint az abszolút értékben eddig több fegyvertámogatást nyújtó Lengyelország vagy Németország.
Ennek oka, hogy azt nem fektették le, miként kell kiszámolni a visszatérítés alapját: Észtország mellett például Finnország vagy Litvánia is olyan számlát nyújtott be, amelyben nem a Kijevnek átadott fegyverek és lőszerek aktuális értéke után kérik a visszatérítést, hanem azután, hogy az így kieső készletek pótlása és újrafeltöltése mennyibe kerül – egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint például Észtország „a selejtjeit küldi Ukrajnába, és vadonatúj készleteket vásárolnak EU-s pénzből”.
A Politico hírlevele most arról ír, hogy az egyes tagállamok mellett az Európai Parlamentnek sem tetszik, ahogyan néhány tagállam számítja a neki visszajáró összeget.
A brüsszeli ügyekben mindig naprakész lapnak három képviselőcsoport EP-képviselője is arról beszélt, hogyan lehetne egységesíteni az EPF-ből visszaigényelt pénzek kiszámítását.
Az MSZP és a DK képviselőit is befogadó S&D képviselőcsoportban helyet foglaló portugál Margarida Marques – aki egyébként az EP Költségvetési Bizottság (BUDG) alelnöke is – úgy nyilatkozott, hogy ugyan az EPF kívül esik a költségvetésen, azonban annak használatánál ugyanúgy érvényesülnie kéne az átláthatóság és a megfelelő pénzgazdálkodás elveinek.
A portugál szociáldemokrata politikus amellett érvelt, hogy emiatt egységesíteni kéne a számítási módszereket,
mivel szerinte csak így lehetne garantálni a transzparenciát és az EPF „használatának egységességét”.
Ugyanúgy a harmonizáció mellett állt ki a Momentumot is a sorai között tudó liberális Renew Europe francia vezetője, az odahaza Macron pártjában ülő Stéphane Séjourné. A francia EP-képviselő szerint emellett valakinek felügyelnie is kéne, hogy az igényeket és a kifizetéseket minden tagállam esetén ugyanúgy számítsák ki – érdekesség, hogy Franciaország is, Észtországhoz hasonlóan, leginkább a pótlásra szánt eszközök és felszerelések alapján nyújtotta be igényét, összesen 31,3 millió euró értékben.
Ennél keményebben fogalmazott a Zöldek német képviselője, aki a portugál szociáldemokrata Marqueshez hasonlóan szintén a Költségvetési Bizottság tagja. Rasmus Andersen szerint „sürgősen szükséges” a számítási módszer kiigazítása, emellett
felszólította a tagállamokat, hogy az átadott készletek jelenlegi értékét igényeljék vissza, ne pedig a pótlására szánt fegyverek árát.
Mint fogalmazott, a pótlásra szánt vadonatúj felszereléseket más eszközökből kell finanszírozni, ugyanakkor nem részletezte, hogy akkor azt ehelyett milyen pénzből gondolná célszerűnek. Andersen emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az EPF által a közös EU-s segítség eddig a lehetőségeihez mérten kiválóan segítette Ukrajnát, ugyanakkor mivel az Európai Békeprogramot a tagállamok kormányai hozták létre, ezért az nem nemzetek feletti – tehát EU-s –, hanem kormányközi szervezetnek számít, így az Európai Parlamentnek nincs joghatósága és rálátása a működésére.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unión belül már február óta tervezik, hogy a háború kritikus szakaszába érő Ukrajnát közös lőszerbeszerzéssel segítenék honvédő háborújában. A Külügyek Tanácsa március 20-án állapodott meg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tervében, aminek a március 23–24-i EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői is zöld utat adtak.
A terv lényegében három részből áll, és összesen 1+1 milliárd eurójába kerülne az európai adófizetőknek:
Azonban a megállapodásban nem fektették le, hogy a tagállamok mi alapján igényelhetik a visszatérítést az eddig nyújtott támogatások után – Észtország mellett Finnország, Lettország, Litvánia és Franciaország is leginkább az új, modernebb eszközök vásárlása utáni számlát nyújtotta be, míg például Németország az átadott fegyverek jelenlegi értékét igényelné vissza.
(Borítókép: Thierry Tronnel / Sygma / Getty Images)