A római kormány a számukra megítélt 190 milliárd eurónyi helyreállítási alapból összesen 390 millió eurót két stadion fejlesztésére költene. Az Európai Bizottság szerint a két fejlett régiónak szánt támogatás nem igazán egyeztethető össze a helyreállítási alap céljaival, Georgia Meloniék szerint azonban ezek kulturális beruházások, így pedig igen.
A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra hozta létre az Európai Bizottság az ún. Next Generation EU-t, aminek keretében az országok vissza nem térítendő támogatások és a tagállamok által közösen felvett kedvezményes hitellel segíthetik gazdaságaik visszaállítását a pandémia utáni szintre.
A helyreállítási terv célja, hogy a tagállamok kizöldítsék, digitalizálják gazdaságaikat, emellett az egészségügy mellett az oktatás és az esélyegyenlőség terén is előrelépést érjenek el.
Már mindegyik tagállam helyreállítási tervét elfogadták – a magyar kormány tervét tavaly decemberben – és elkezdődtek a kifizetések is, ugyanakkor egy ország kapcsán az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság most a terv pénzügyi támogatásának felfüggesztése mellett döntött, ez az ország pedig a neofasiszta Georgia Meloni vezette Olaszország – számol be róla a Politico.
A bizottság és az olasz kormány között ugyanis vita alakult ki, hogy a pénzből mit lehet finanszírozni és mit nem:
az olasz kormány ugyanis a számukra megítélt Next Generation EU alapból két stadionra is költene.
Az Európai Bizottság az olaszoknak megítélt 190 milliárd eurónak a harmadik részét, közel 19 milliárd eurót – amit a hónap végéig kellett volna elutalni Rómának – visszatartja, mondván: a stadionépítés és egy másik stadion felújítása nem igazán az olasz gazdaság kizöldítését és modernizálását szolgálja.
Az olasz kormány a Seria A jelenleg 9. helyén található firenzei Fiorentina stadionját, a Stadio Artemio Franchit újítaná fel, amit még 1931-ben nyitottak meg és legutoljára tíz éve esett át egy renováción, emellett pedig egy teljesen új stadiont is felemelnének Velencének egy zöldmezős beruházás keretén belül, azaz korábbi mezőgazdasági művelés alatt álló területen – azaz még túlzottan a környezetvédelmi beruházásnak is igen nehéz eladnia ezt Rómának.
Előbbire összesen 95 millió eurót szánnának hazai, illetve EU-s forrásból, míg a velencei stadion – amiben kosárpálya mellett egy sportaréna is helyet foglalna – építési költségei összesen 300 millió euróból valósulnának meg,
mivel a velencei kikötőtől 10 km-re fekvő területre az infrastruktúrát is ki kéne építeni – Róma a beruházás harminc százalékát, közel 90 millió eurót EU-s forrásokból oldana meg.
A római kormány – illetve a projektek támogatói – mindkét esetben azzal érvel, hogy ezek kulturális beruházások: Firenze polgármestere, a nemrég első női elnökét megválasztó baloldali Demokrata Párt színeiben mandátumot szerző Dario Nardella a Fiorentina stadionját a „jelentős nemzeti kulturális infrastruktúra” részének tartja, és az EU-s támogatásokkal szerinte lehetőség lenne, hogy az önkormányzati tulajdont ultramodernné varázsolják a rajongók és a látogatók számára.
Míg a velencei beruházás esetén az érv az, hogy az a város és a régió regenerációjának és revitalizációjának a motorja lenne. Mint ahogy a Politico a polgármester Luigi Brugnarót idézi – aki egyébként a helyi kosárlabdacsapat tulajdonosa is egyben –,
az új aréna és az új stadion építésével Velence nagy nemzetközi vonzerőt jelentő sportesemények megrendezésére is pályázhatna.
Ugyanakkor a bizottság már nem igazán érzi magát ennyire meggyőzve arról, hogy ezek a beruházások valóban a Next Generation EU céljainak megfelelnek-e, lévén, hogy a helyreállítási tervek egyik célja a leromlott, lemaradott urbán területek regenerálása lenne. Ehhez képest a firenzei székhelyű Veneto régió eleve az egyik legkeresettebb turistacélpont, ahogy a stadionépítés kapcsán másik érintett régió,
Toszkánában is az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-s átlagot.
Így Meloniék a bizottsággal jelenleg csak egy tűzszünetben voltak képesek megállapodni: a március végi kifizetést eltolták egy hónappal, hogy addig sikerüljön rendezni a soraikat és egy kompromisszumos megoldásban megegyezni.
(Borítókép: Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni 2023. január 9-én. Fotó: Alessia Pierdomenico / Bloomberg / Getty Images)