Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos főmunkatársa szerint jelenleg kifárasztó háború zajlik, vagyis az oroszok és az ukránok is abban bíznak, hogy a másik fél fárad ki előbb. Úgy véli, Oroszországnak nagyobb esélye van erre. Mert bár az ukrán társadalmat nehéz lesz megtörni – mivel a lakosság több mint 90 százaléka biztos benne, hogy területi veszteség nélkül nyerik meg a háborút –, a nyugati társadalmak idővel belefáradhatnak az állandó, vég nélkülinek tűnő támogatásba.

Az InfoRádiónak adott interjújában Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy az őszi sikerek nagy önbizalmat adtak az ukránoknak, akik abban reménykednek, hogy a hadsereg újabb támadásokat indít a tavasszal vagy a nyár elején, és ezzel jelentős területeket szerez vissza, így a Krímet is.

Oroszország elszámította magát

Az SVKI tudományos főmunkatársa szerint az oroszok abban bíztak, hogy Ukrajna már az első héten katonai vereséget szenved, egyúttal meg tudnak szabadulni a politikai vezetéstől, és hasonló lesz a helyzet, mint a Krím elcsatolásánál volt.

Úgy szoktuk ezt értelmezni, ha az első, villámháborús terv sikerül, akkor az Krím típusú, gyors, nagy katonai eszkaláció nélkül végrehajtott háború lett volna, amelyre a Nyugat valószínűleg nem is tudott volna ilyen jellegű választ adni, mert nem lett volna rá ideje

– magyarázta Csiki Varga Tamás, hozzátéve, hogy a másik verzió az lett volna, ha két-három hónap alatt legyőzik Ukrajnát, akkor ha nem is béke, de Donbasz típusú rendezés kialakulhatott volna. Csakhogy a számításokat keresztülhúzta Ukrajna védekezése, az, hogy a politikai vezetés nem állt fel, nem menekült el, miközben a Nyugat gazdasági, politikai és katonai eszközökkel is támogatta az ukránokat.

A Nyugat üzenete Kínának és Oroszországnak

De az sem véletlen, hogy a Nyugat ennyire egységesen fellépett, Csiki Varga Tamás szerint ugyanis már nyíltan látni, hogy a hatalmi viszonyok megváltoznak a következő évtizedekben, és a többpólusú világrend a nyugati országok – köztük Magyarország – együttes relatív súlyának fokozatos csökkenését eredményezi.

Gazdaságilag, politikailag és katonailag is. Ez azt jelenti, ha védeni akarjuk azokat az érdekeket, pozíciókat, amelyek eddig nekünk voltak, akkor ez csak úgy működik, ha erősen összefogunk

– emelte ki, hozzátéve, a háborúval azt is demonstrálják a nyugatiak, hogy keményen fel tudnak lépni a jelenlegi világrendet megbontani kívánó hatalmakkal szemben, vagyis Oroszország mellett elsősorban Kínának üzennek.

Szerinte a Nyugat és Kína abban viszont azonos állásponton van, hogy Oroszország nem eshet szét kontrollálhatatlanul, ahogy abban is egyetértenek, hogy nem lehet borzasztóan erős sem, a kínaiak érdeke, hogy közepesen erős vagy közepesen gyenge legyen Oroszország a háború után.

Nem lesz harmadik világháború

A Bahmutért zajló csatának szerinte alapvetően nem lenne stratégiai jelentősége, ám a felek egyre nagyobb erőket kezdtek odaküldeni, egyre több áldozatot hoztak a területért, és mostanra a felőrlő háború minden jellemzőjében megnyilvánul ott, miközben az ukránok célja, hogy minél tovább lekössék ott az orosz erőket.

Hasonló a helyzet már Avgyijivkánál is, ahol igyekeznek felőrölni a legjobban kiképzett, legjobban felszerelt orosz erőket, valamint a Wagner-csoport erőit, hogy így alapozzák meg a tervezett ellentámadást.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy egyik országnak, így a NATO-tagoknak sem érdekük, hogy a háború eszkalálódjon. Mert ha bármi történik, például amikor az eltévedt ukrán rakéta lengyel területen csapódott be, akkor

azonnal elkezdenek élni a forróvonalak Washington és Moszkva, a NATO katonai bizottságának vezetője és az orosz vezérkari főnök között, hogy tisztázzák, nem arról van szó, hogy elkezdjük a harmadik világháborút

– mondja Csiki Varga Tamás, aki szerint éppen ezért nem lesz harmadik világháború ebből a konfliktusból.

Úgy véli, Oroszország elrettentés céljából telepített taktikai atomfegyvert Belaruszba, ha ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverekről beszél, arra felkapja a fejét a világ, tekintve, hogy atomhatalomról van szó.

Hangsúlyozta, hogy a háború vége politikai megállapodás lehet, amelyet katonai siker vagy kudarc előzhet meg, ám egyelőre csak az tűnik valószínűnek, hogy az ukránok által tervezett ellentámadás a tavasz végén vagy a nyár elején megvalósul.

A háború szombati fejleményeit percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.

(Borítókép: Sergey Shestak / AFP)