A Kreml új külpolitikai doktrínát fogadott el, amely az Egyesült Államokat azonosítja az orosz biztonságot fenyegető fő veszélyforrásként, miközben Oroszországot egyedülálló történelmi küldetéssel rendelkező állami civilizációként írja le.
A dokumentum a doktrína első frissítése 2016 óta, és a „nemzetközi ügyek radikális változásait” tükrözi – mondta Vlagyimir Putyin elnök a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén.
Szergej Lavrov külügyminiszter az új stratégiát ismertetve kijelentette, hogy Oroszország „egzisztenciális fenyegetéssel” néz szembe a barátságtalan országok részéről. Az új doktrína az Egyesült Államokat írja le az Oroszországot fenyegető biztonsági fenyegetések fő forrásaként, és utal a forradalmi változások korszakára egy „igazságosabb többpólusú világ” felé – a megfogalmazás célja Kína növekvő hatalmának tükrözése Hszi Csin-ping elnök vezetése alatt – írja a Financial Times cikke.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping nem sokkal az előtt állapodott meg a határok nélküli partnerségről, hogy az orosz elnök tavaly elrendelte Ukrajna teljes körű invázióját. A Moszkva szomszédja elleni agressziós háború ellenére a politikai dokumentum
Oroszországot békésnek, nyitottnak és kiszámíthatónak mutatja be.
Azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy ukrajnai „különleges katonai hadműveletét” ürügyül használja egy „hibrid háború” kirobbantására, amelynek célja Oroszország meggyengítése és szétszakítása.
A Moszkva és az Egyesült Államok közötti feszültség az utóbbi hetekben tovább élesedett, miután Vlagyimir Putyin elrendelte az orosz nukleáris fegyverek Belaruszba telepítését. A héten pedig az orosz biztonsági ügynökök kémkedés vádjával őrizetbe vették Evan Gerskovics amerikai riportert Moszkvában.
Míg Oroszország új külpolitikai stratégiája elismeri az Egyesült Államok befolyásos fejlesztési központként betöltött szerepét, Washingtont a kollektív Nyugat oroszellenes politikájának szervezőjeként és végrehajtójaként jeleníti meg.
Éles ellentétben áll az utolsó doktrínával, amely kifejezte azt a vágyat, hogy munkakapcsolatokat építsenek ki az Egyesült Államokkal.
A koncepció Kínát és Indiát barátságos, szuverén globális hatalmi központoknak tekinti, amelyek osztják Oroszország nézetét a jövő világrendjéről. Iránt, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot is fontos szövetségesnek tekintik.
Ahogyan Sztálin, Putyin is hatalmi övezetekre osztva látja a világot, és ezekben az övezetekben a nagyhatalmak versenyeznek, hogy több szövetségest szerezzenek
– mondta Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa. Amellett érvel, hogy Putyin „barátságának” gondolata ugyanabban a keretben létezik:
minél több szövetségese van, annál nagyobb a hatalma.
A kínai–orosz kapcsolatok szorosabbra fűzése ellenére Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szkeptikusan nyilatkozott az ukrajnai háborúra vonatkozó, Peking által javasolt állítólagos béketervvel kapcsolatban. Peszkov szerint a kínai terv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Kijev által képviselt álláspont miatt „elérhetetlenek”.
Az új doktrína szerint Oroszországnak „egyedülálló küldetése” a globális erőegyensúly fenntartása és a többpólusú nemzetközi rendszer megteremtése. A dokumentum emellett Oroszországot nemcsak államként, hanem „civilizációként” is említi.
Kolesznyikov szerint Oroszország különleges útjának koncepciója sokkal konkrétabb, mint a korábbi frissítésekben. „A koncepció tükrözi az állam filozófiáját, amely elérte az elszigetelődés és az imperializmus csúcsszintjét” – tette hozzá.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Sputnik / Gavriil Grigorov / Pool / REUTERS)