Bár a nyugati harckocsik első szállítmányai megérkeztek Ukrajnába, sok csapatnak még mindig be kell érnie a régi, szovjet korszakból megmaradt gépekkel, és ezzel kell megkezdeniük az ellentámadást. A The Guardian háborús tudósítójának a Bahmutot és a környező településeket védő ukrán katonák számoltak be a harcok jelenlegi szakaszáról.
A tavasz kezdetével egyre több szó esik Kijev várható ellentámadásáról, amelytől az egész háború kimenetele függhet. Oroszország 10 hónapja tartó erőfeszítése, hogy elfoglalja Bahmutot, egy kis ipari várost a Donbászban, egyelőre nem járt sikerrel. Eközben az elmúlt héten 31 Leopard 2 harckocsi érkezett Ukrajnába Németországból, Svédországból és Portugáliából, valamint 14 Challenger 2 az Egyesült Királyságból. Heteken belül várható az ukrán D-nap – összegezte a helyzetet The Guardian.
A Bahmutnál szolgáló ukrán harckocsizók egy titkos helyszínen elmondták, hogy egyelőre a szovjet gyártású T–64B harckocsikkal kell boldogulniuk. Nem tudják, hogy hova kell menniük legközelebb misszióra, vagy hogy mikor jöhet a teljes ellentámadás.
Mint a The Guardian írta: Ukrajnának körülbelül feleannyi harckocsija van, mint Oroszországnak – egy becslés szerint 953 szemben az 1800-zal, bár a parancsnok úgy véli, a Nyugatról érkező tankok fontos különbséget jelenthetnek majd Ukrajna javára.
Nekünk nincs elég saját harckocsink, ami jelentős probléma, mikor a támadók 3:1 arányra törekszenek a csatatéren, hogy biztosak lehessenek a sikerben
– mesélte a parancsnok a The Guardian helyszíni tudósítójának.
Mint a The Guardian tudósítója írta, a közelgő csatára való felkészülés mindenütt zajlik. Egy másik titkos helyszínen a frontvonalon lévő ukrán 24. dandár gyalogsági katonáit Magnus – a svéd hadsereg egykori hadnagya, aki 12 éves katonai tapasztalattal rendelkezik – rohamharcászati kiképzésben részesíti.
Ezek a katonák eddig többnyire védekező harcot folytattak a lövészárkokban. A rohamharcászat teljesen más tészta
– vázolta Magnus, miközben a háttérben folyamatosan lövések hallatszottak. Később a svéd kiképzőtiszt egy bonyolult gyakorlaton vezette végig az ukránokat, amelynek célja egy közeli lövészárok elfoglalása, tüzérségi fedezőtűz segítségével.
A 24. hadosztály egységei azok között vannak, amelyek makacsul tartják Bahmutot, esetükben november elejétől a második világháború óta nem látott, legintenzívebb harcok egyikét vívva.
Mindenki, nem csak a 24., sok embert veszít Bahmutban
– mondta a dandár egyik katonája, bár nem hajlandó számokat mondani a veszteségekről a „győzelmünkig”.
A harcok ukrán veteránjai arról beszélnek, hogy az orosz csapatok többszörös támadási hullámait kellett elhárítaniuk. Néhány nappal korábban Kijev központjában egy kávézó csendjében Olekszij, egy 31 éves törzsőrmester – aki a háború előtt számítógépes programozóként dolgozott – nyugodtan magyarázta, hogy egysége „több száz embert” ölt meg.
Ez olyan, mint Vietnám. Vannak golyók, keményebb tüzérség, repülés, helikopterek
– mondja Olekszij, aki augusztusban került először Bahmutba a 93. dandárral. A legforgalmasabb napon elmondása szerint 417-szer lőtt az aknavetővel egy 20 és fél órán át tartó csatában.
Nem tekintek az oroszokra emberként. Nekem csak az a dolgom, hogy pusztítsak, ezzel tudom felszabadítani a népemet
– meséli minden érzelem nélkül a harcos, tükrözve a bahmuti harcok brutalitását, a háború embertelen jellegét.
Ahogy az orosz támadások folytatódnak, egyes körökben aggodalomra ad okot, hogy Volodimir Zelenszkij elnök makacs ragaszkodása a városban folyó harcokhoz eltompíthatja a hadsereg támadási potenciálját. Ljudmila Buimiszter, aki korábban Zelenszkij pártjának tagja volt a parlamentben, és a háború kezdete óta a különleges erők parancsnoka, március közepén taktikai visszavonulásra szólított fel az ukrán életek megóvása érdekében, és azzal érvelt, hogy
egy elvesztett csata nem jelenti a háború elvesztését.
A katonák azonban nem így látják a helyzetet. Az uralkodó nézet az, amit Alim parancsnok is mond: „Meg kell tartanunk a földünket” – vagyis muszáj ellenállni. „Nekem fontos, még ha ott is halok meg” – teszi hozzá Olekszij.
A közelmúltbeli fejlemények alátámasztják azt, hogy tényleg lelassult az orosz előrenyomulás Bahmutban és környékén, és a városközpont – egyelőre – ukrán kézen maradt. George Barros, az Institute for the Study of War katonai elemzője úgy véli: van okuk az ukránoknak azt hinni, hogy vissza tudnak vágni, mert nem merítették ki az összes kulcsfontosságú erőforrásukat.
Nem láttam arra utaló jeleket, hogy Ukrajna bevetette volna a tartalékait Bahmutban, Oroszország viszont bevetette a légi egységeinek elit elemeit
– vélekedett az ISW elemzője.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit vasárnap is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Ukrán katonák egy páncélozott személyszállító harcjárművön a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én. Fotó: MTI / AP / Libkos)