Helsinkiben felvonták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kék-fehér lobogóit, miután Finnország kedden csatlakozott a NATO-hoz. Ezzel a katonai szövetség és Oroszország közös határa egyik napról a másikra kétszer hosszabbra nyúlt.
„Eddig egyedül védtük meg a hazánkat, ám mostantól számíthatunk arra, hogy külső segítséget kapunk, ha a helyzet eldurvulna. Természetesen segíteni is készek vagyunk, ha mások bajba kerülnek” – mondta Antti Kaikkonen védelmi miniszter a közszolgálati YLE televíziónak Brüsszelben.
A tárcavezető Sauli Niinistö elnökkel és Pekka Haavisto külügyminiszterrel együtt vesz részt a Finnország csatlakozását kísérő keddi brüsszeli eseménysorozaton.
Finnország keddi csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító washingtoni szerződést 1949. április 4-én írták alá.
Korábban Novák Katalin köztársasági elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint Dobrev Klára, a DK EP-képviselője is reagált a finnek NATO-csatlakozására.
Múlt hét kedden Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt. A törvény – amely szerdán hatályba lépett – a Magyar Közlöny keddi számában is megjelent.
Remélem, hogy az Országgyűlés ugyanilyen bölcs döntést hoz Svédország kérelméről is
– írta erről szóló Facebook-bejegyzésében Novák Katalin.
„Köszönjük a világos döntést” – írta Sanna Marin Twitter-oldalán röviddel az Országgyűlés hozzájárulását követően.
A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
„A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország-ellenessé, és nekünk nem is volt vitánk Finnországgal.”
Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét
– mondta Peszkov.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.
„A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – fogalmazott.
Közölte, hogy
Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét.
A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival.
A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben
– jegyezte meg.
(Borítókép: Lehtikuva / Reuters)