A volt elnök egy indulatos tirádában tört ki nem sokkal a Manhattanben zajló bírósági tárgyalása után. Eközben amerikai elemzők azt írták: könnyen lehet, hogy a vádemelés rosszul időzített, mert elvonja a figyelmet a volt elnök súlyosabb ügyeiről, és Trump akár arra is felhasználhatja a vádemelést, hogy áldozatnak állítsa be magát. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szakírói véleményeket, valamint ismertetjük az ügy részleteit is.
A Donald J. Trump volt elnök ellen kedden feloldott vádiratban egy váratlan vádpontot hoztak nyilvánosságra. Az ügyészek azt állítják, hogy
Trump üzleti feljegyzéseket hamisított, hogy megtévessze az állami adóhatóságokat.
Ez megerősíti azt a sok jogi szakértő által hangoztatott véleményt, miszerint kockázatosnak és újszerűnek számít az ügy – írja elemzésében Charles Savage, a The New York Times Pulitzer-díjas washingtoni tudósítója. Mint felidézte: a megfigyelők hetek óta találgatták, hogy a manhattani kerületi ügyész, Alvin L. Bragg pontosan milyen vádakat fog emelni. Sokan úgy vélték, hogy ha Donald Trumpot könyvelési csalással vádolnák a kampányfinanszírozási jogsértések eltitkolásáért, az jelentős jogi kihívásokat vethet fel.
Stephen Collinson, a CNN fehér házi tudósítója azt írta véleménycikkében, hogy két súlyos eseménytől tartottak a vádemelés napján: az első az volt, hogy a vádemelés túl homályos és bonyolult lesz, a második pedig az, hogy Trump felhergeli az embereket. Mindkét forgatókönyv valóra vált azon a napon, amelyet Donald Trump a közösségi médiában megjelentetett bejegyzésében „szürreálisnak” nevezett, miközben a bíróságra hajtott, hogy feladja magát.
Az eredmény az, hogy egy újabb komor, sőt tragikus fejezet várhat egy olyan országra, amely még messze nem dolgozta fel Trump egyetlen ciklusának következményeit, miközben egy újabb elkeseredett választásra készül − írja a szerző.
Trump előzőleg még viszonylag nyugodtan reagált a közösségi médiában a fejleményekre, nemsokkal később azonban már sokkal indulatosabban nyilvánult meg.
A tárgyaláson először lassan besétált a bíróság épületének ajtaján, és elvitték, hogy ujjlenyomatot vegyenek tőle. A világ egykor leghatalmasabb emberéről készült híradófotók − dühtől eltorzult arccal, ügyvédekkel egy asztalnál ülve, mint bármelyik vádlott − tükrözték a megdöbbentő megaláztatás pillanatát.
Trump hallgatott a bíróságon, és azon kívül, hogy „nem vagyok bűnös”, nem mondott mást, és a meghallgatás után sem beszélt a riporterekkel. De mire a tárgyalóterem spártai díszletét barátságos terepre cserélte a floridai üdülőhelyének kristálycsillárjai alatt, addigra már készen állt a haragos kitörésre.
Az országunk pokolra jutott
− jelentette ki egy összeesküvés-elméletektől hemzsegő, érthetetlen tirádában, amely a manhattani nyomozáson kívül más, potenciálisan súlyosabb nyomozások ügyészei elleni dühödt szónoklatba is torkollott.
Trumpnak az efféle ügyekre adott dühödt reakciója egyesek szerint azt mutatja, hogy a volt elnök egyre jobban aggódik sebezhetősége miatt, mivel az ügyészek különálló nyomozásokban vizsgálják a 2020-as georgiai, Joe Biden választási győzelmének elcsalására tett megbízását, a titkos dokumentumok felhalmozását és a 2021. január 6-i felkelés előtti viselkedését. Fennáll a lehetősége annak, hogy Trumpnak hamarosan még több vádemeléssel kell szembenéznie.
A következő meghallgatás ebben az ügyben december 4-én lesz, és a többi ügy a jelek szerint súlyosabb alkotmányos kérdéseket érint, elképzelhető, hogy a keddi eseményeket akár meg is előzhetik. A napra, amikor egy volt elnök ellen vádat emeltek, mindig emlékezni fognak, de lehet, hogy ez inkább egy Trump számára baljós folyamat kezdetének, mintsem történelmi csúcspontnak fog tűnni.
Noah Feldman, a Bloomberg publicistája és a Harvard Egyetem jogi karának egyetemi tanára szerint a volt elnök és jelenlegi elnökjelölt, Donald Trump elleni bűnvádi eljárás történelmi jelentőségű és példa nélküli. Azt az elvet képviseli, hogy az Egyesült Államokban senki sem áll a törvények felett,
ugyanakkor az amerikai demokrácia védelme szempontjából a vádemelés rosszul időzített.
Sokkal jobb lett volna az Egyesült Államok demokráciája stabilitása szempontjából, ha Donald Trumpot először azokkal a bűncselekményekkel vádolták volna meg, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy megpróbálta felforgatni ezt a demokráciát azzal, hogy nyomást gyakorolt Georgia állam választási tisztviselőire, nem is beszélve a 2021. január 6-án és környékén történt, a hatalomátadásba való beavatkozásról. Ha a különböző joghatóságok ügyészei helytelennek tartják, hogy az időzítésről egyeztetnek egymással, akkor Alvin Bragg manhattani kerületi ügyésznek meg kellett volna várnia, hogy mások lépjenek először − írta Feldman.
Hozzátette: a manhattani kerületi ügyész által Trump állítólagos, házasságon kívüli szexuális kapcsolatainak eltussolására irányuló titoktartási pénzkifizetései miatt felhozott viszonylag csekély súlyú vádak nem a demokratikus alkotmányos rendszerrel szembeni veszélyek lényegét célozzák. Gyakorlatilag még meg is nehezíthetik az ellene súlyosabb bűncselekmények miatt indított büntetőeljárást,
mert Lehetséges, hogy Donald Trump megússza ezt a vádat. E sikert pedig arra is felhasználhatja, hogy azt a benyomást keltse támogatóiban: politikai indíttatású bosszúhadjárat folyik ellene.
Ez pedig megnehezítheti a georgiai vagy szövetségi ügyészek számára azt is, hogy sokkal súlyosabb vádakat emeljenek és tartsanak fenn ellene – vélte a szerző.
Ha Donald Trumpot ismét elnökké választják, akkor az is elképzelhető, hogy a Legfelsőbb Bíróságot felkérik a New York-i büntetőeljárás befagyasztására vagy elhalasztására. Hogy lássuk, miért, tegyük fel, hogy a manhattani ügy még nem zárul le véglegesen 2025 januárjáig, amikor Donald Trumpot beiktatnák az elnöki hivatalba. (A következő tárgyalás még csak 2023. december 4-én lesz.) A hivatalban lévő elnöknek ekkor büntetőjogi vádakkal vagy az elítélés utáni esetleges ítélethirdetéssel vagy az ítéletével kapcsolatos, folyamatban lévő fellebbezéssel kellene szembenéznie.
Trump várhatóan szövetségi bírósághoz fordulna, és kérné, hogy az ellene felhozott szövetségi vádakat ejtsék, vagy legalábbis függesszék fel hivatali ideje lejártáig. Az érvelés alapja az lenne, hogy az elnök nem lenne képes hatékonyan kormányozni, miközben börtönbüntetés lehetőségével kéne szembenéznie. A rácsok mögül biztosan nem tudna hatékonyan kormányozni.
Amikor Bill Clinton volt az elnök, a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a kérését, hogy Paula Jones polgári perét halasszák el, amíg nem távozik hivatalából, azzal az indoklással, hogy az elnökre vonatkoznak a törvények, és az ügy nem vonná el indokolatlanul a figyelmét. Rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy a jelenlegi Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést kiterjesztené egy folyamatban lévő büntetőeljárásra is. Aggodalmuk az lenne, hogy a jövőben bármelyik ügyész vádat emelhetne egy hivatalban lévő elnök ellen, lehetővé téve ezzel egy helyi megyei tisztviselő számára, hogy beavatkozzon az amerikai kormány működésébe.
Egy ilyen állásfoglalás azt a rendkívüli helyzetet teremtené meg, hogy egy elítélt vagy hamarosan elítélt bűnöző tölti be az Egyesült Államok elnöki tisztségét. Ez a jogállamiság megsértése lenne. Ugyanakkor a demokrácia szempontjából is rendkívül problematikus volna, ha bármely kerületi ügyész büntetőjogi veszélybe sodorhatna egy hivatalban lévő elnököt.
Philip Bump, a The Washington Post újságírója öt pontban rögzítette az ügy legfontosabb mozzanatát:
1. A 34 vádpont középpontjában az áll, hogy a Michael Cohen ügyvédnek történő kifizetéseket hogyan rögzítették − 34 különböző időpontban.
A vádirat középpontjában az a korábban bejelentett, 2016-ban tett erőfeszítés áll, amellyel el akarták titkolni a Trump és Stormy Daniels felnőttfilmes színésznő közötti, házasságon kívüli kapcsolatot. Ez magában foglalta a Michael Cohen, Trump akkori ügyvédje által Danielsnek fizetett 130 000 dollárt (45 millió forintot).
A manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg hivatala által kiadott nyilatkozat részletezi az ügyészek álláspontját. Cohen − állítása szerint − Donald Trumppal és Allen Weisselbergel, a Trump Organization pénzügyi vezetőjével megállapodott abban, hogy az ügyvéd 420 ezer dollár (145 millió forint) visszatérítést kapjon, amely többek között elegendő ahhoz, hogy Cohen kompenzálja a szövetségi jövedelemadójának növekedését, amelyet fizetnie kellett.
2. Az esküdtszék a kifizetések jogellenességére hivatkozva bűncselekménnyé emelte a vádakat.
Itt számítanak igazán a kifizetések részletei. Bragg irodája nyilatkozatában felvázolja, hogy Cohen és David Pecker, az American Media, Inc. (AMI) volt vezérigazgatója hogyan dolgozhatott együtt Donald Trumppal a több félnek történő kifizetések megszervezésében. Ezek közé tartozott Daniels, a volt Playboy-modell Karen McDougal (aki 150 ezer dollárt (52 millió forintot) kapott az AMI-tól, a National Enquirer kiadójától) és egy 30 ezer dolláros (10 millió forintos) kifizetés az AMI-tól az egyik Trump Tower portásának, amiről a New Yorker számolt be 2018-ban.
Absztrakt módon egy olyan cég, mint az AMI, amely McDougalnak vagy a portásnak fizet azért, hogy elhalgassák a történeteiket, legális. Ha el akarják adni a jogokat egy magáncégnek, megtehetik. De ezek a kifizetések − állítja Bragg irodája − törvényt sértettek, és ezért hamisítással kapcsolatos bűncselekmény vádját képezik.
Bragg kedd délután egy sajtótájékoztatón kifejtette ennek az érvelésnek a két alapját.
Az első New York állam választási törvénye, amely bűncselekménynek minősíti a jelöltség törvénytelen eszközökkel történő előmozdítására irányuló cselekményeket.
Továbbá számos törvénytelen eszközt találtam, köztük további hamis nyilatkozatokat, olyan nyilatkozatokat, amelyeket az adóhatóságoknak terveztek megtenni. Figyelembe vettem továbbá a szövetségi választási törvényben a hozzájárulási korlátokra vonatkozó felső határt is
− mondta.
3. Az ügyészek állítása szerint a bizonyítékok kifejezetten bizonyítják, hogy Trump tudta, hogy a kifizetések a választások befolyásolását szolgálták.
Cohen már korábban is belekeverte Donald Trumpot az ügybe, amikor elismerte bűnösségét, de mivel a volt elnök ellen soha nem emeltek vádat, nem mutattak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy tudta, hogy a kifizetések szándéka a 2016-os kampányának elősegítése volt. A tényállás egyik legbeszédesebb aspektusa − érvek, amelyeket a bíróságon kell majd bizonyítani −, hogy Trumpnak mindezekhez köze volt.
Például korábban a bíróság úgy tudta, hogy Cohen csak késlekedett Daniels kifizetésével, miután az AMI továbbította az információkat Trump csapatának. A kedden nyilvánosságra hozott dokumentum ezt a cselekedetet a volt elnökhöz köti.
A vád egy olyan beszélgetésre utal, amelyet Trump és Cohen folytatott a McDougal-sztori megvásárlásáról az AMI-tól. Ezt a beszélgetést 2018-ban rögzítették és hozták nyilvánosságra, és nyilvánvalóvá tette, hogy Trump választási győzelmének elősegítése állt a középpontban.
4. Donald Trump állítólagosan megköszönte David Peckernek, hogy segítette a kampányát.
Egy ideje már tudni lehetett, hogy David Pecker vezérigazgató és az AMI célja Donald Trump kampányának segítése volt. A kedden közzétett tényállás 2015 augusztusában kezdődött, amikor Pecker állítólag először kereste meg Trumpot és Cohent azzal, hogy hajlandó Trumpra negatívan vonatkozó sztorikat vásárolni és „eltemetni”.
Ezt feltehetően maga Pecker állította, aki tanúskodott a Trump ellen vádat emelő esküdtszék előtt. Mindez megerősíti azt az elképzelést, hogy a volt elnök is úgy értelmezte, hogy a kifizetések a kampányhoz kapcsolódnak.
5. A bíróságon Donald Trumpot figyelmeztették az ügyről szóló nyilvános megjegyzései miatt.
Magán az ülésen az ügyvédek és Juan Merchan, a New York-i Legfelsőbb Bíróság bírája megvitatták Trump nyilvános retorikáját az üggyel kapcsolatban, amely már magában foglalta a büntetőjogi vádak és Bragg erőteljes becsmérlését.
Kérjük, tartózkodjon az olyan kijelentésektől, amelyek alkalmasak arra, hogy erőszakra vagy polgári zavargásokra uszítsanak
− mondta Merchan.
Michael Cohen egy New York-i ügyvédi irodát hagyott ott, hogy 2007-ben ügyvezető alelnökként csatlakozzon a Trump Organizationhoz − írja a The Wall Street Journal.
Donald Trump családi vállalkozásában a volt elnök pozitív imázsáért felelt, segített eltúlozni főnöke vagyonát és eltusolni a róla szóló, potenciálisan káros híreket. Michael Cohen Donald Trump személyes ügyvédje lett, miután főnökét 2016-ban elnökké választották.
Az ügyvédet 2018-ban három év börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek vallotta magát kilenc szövetségi büntetőügyben, köztük abban, hogy 130 000 dollárt fizetett Stormy Daniels pornósztárnak és rendezőnek, aki megpróbálta, de nem sikerült eladnia hírességekkel foglalkozó hírportáloknak a Donald Trumppal való állítólagos szexuális kapcsolatáról szóló történetét. Azt állította, hogy Trump utasította őt a kifizetésre.
Donald Trump tagadta, hogy bármilyen szexuális kapcsolatot létesített volna Danielsszel, és azt mondta, hogy Cohen tanácsaira hagyatkozott az ügyben.
(Borítókép: Donald Trump 2023. április 4-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)