Ugyan a szabotázsnak még nincs konkrét gyanúsítottja, a svéd ügyészség szerint „az első számú forgatókönyv” egyértelműen az, hogy egy államilag támogatott csoport vett részt a támadásban. Ezt támasztja alá az ENSZ jelentése is, amely szerint több száz kilogramm robbanóanyag erejével volt egyenértékű a robbanás. Márpedig ekkora mennyiségű robbanóanyagot nem tud akárki beszerezni.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket.
Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.
A svéd ügyészség novemberben jelentette be, hogy szabotázs történt a gázvezetékeknél, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén. Most azt is közölték, hogy a svéd övezetben a robbanás 80 méteres mélységben történt, és a vizsgálat meglehetősen bonyolult.
Az Északi Áramlat elleni szabotázstámadást vizsgáló svéd ügyész szerint „az első számú forgatókönyv” egyértelműen az, hogy egy államilag támogatott csoport vett részt a támadásban, és ezzel látszólag kétségbe vonta azokat az elméleteket, amelyek szerint egy független csoport volt felelős a gázvezeték felrobbantásáért – írja a The Guardian.
Mats Ljungqvist csütörtökön a Reutersnek elmondta, hogy bár elméletileg még mindig lehetséges egy nem államilag támogatott összeesküvés, a robbantásokban használt robbanóanyag típusa kizárja a gyanúsítottak nagy részét.
Egy ENSZ-jelentés szerint a három víz alatti robbanás több száz kilogramm robbanóanyag erejével volt egyenértékű.
Göran Swistek, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének biztonsági szakértője elmondta: „Ez hatalmas mennyiségű robbanóanyag, nem olyasmi, amit egy építkezésről el lehetne lopni, vagy amit egy feketepiaci kereskedő a garázsában tartana.”
A szabotázsnak még nincs konkrét gyanúsítottja, de már számos elmélet született arról, hogy ki robbanthatta fel a vezetéket. Németország megerősítette, hogy a helyi hatóságok elfogtak egy hajót januárban, amelyet a robbanóanyag szállítására használhattak. A német és az amerikai média értesülései szerint a hajót egy ukrán vagy ukránbarát csoport használhatta.
Sokféle információ és elmélet létezik a gázvezetékek elleni szabotázsról. Az incidens láthatóan a különböző befolyásolási kísérletek nyílt színterévé vált. Ezek a feltevések nem befolyásolják a folyamatban lévő nyomozást, amely a tényeken és a hivatalos vizsgálat során gyűjtött adatok elemzésén alapul, együttműködve más nemzetek hatóságaival
– közölte Ljungqvist.
Már egy nappal a szeptember 26-i robbanás után az ukránok egyértelművé tették, hogy csak az oroszok tehették. Előzőleg a Gazprom orosz olajipari óriás bejelentette, hogy átmenetileg leállítja a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en karbantartás miatt, azután végleg megszűnt a szállítás.
Az Északi Áramlat 2 bár elkészült, azonban soha nem működött. Ez volt az az időszak, amikor Putyin elnök azzal fenyegetett, hogy Európa meg fog fagyni télen, ha végigviszik az Oroszország ellen tervezett energetikai szankciókat.
A robbanás után a hivatalos orosz retorika még az volt, hogy Ukrajna és nyugati szövetségesei állhatnak az akció mögött. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, „minek tettük volna, a robbantással így elvesztettük az Európába irányuló gázszállítási útvonalat”. Egy hónappal később az orosz védelmi minisztérium állt elő egy állítással. Eszerint a brit haditengerészet tagjai vettek részt az akció tervezésében, előkészítésében és kivitelezésében. Bizonyítékokkal nem szolgáltak.
Februárban, amikor még tartott a svéd–dán–német vizsgálat a robbantások ügyében, megjelent a neves Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró, Seymour Hersh cikke, amelyben a szerző nem kevesebbet állított, mint hogy az akciót az amerikaiak hajtották végre, és arra a végső engedélyt maga Biden elnök adta meg.
Hersh egy, az ügy hátterére rálátó informátorra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai haditengerészet búvárai a Baltops-hadgyakorlat leple alatt tavaly júniusban robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2 gázvezeték alatt.
Nemrégiben pedig Lengyelországgal szemben is felvetődött a gyanú, hogy köze lehetett az Északi Áramlatnál tavaly ősszel végrehajtott szabotázsakcióhoz.
Egyesek szerint a lengyeleknek bőven volt indítéka az akcióhoz, mivel már az 1990-es évek óta kritizálták az Északi Áramlat-projektet, a háború kezdete óta pedig még tovább erősödött az ellenszenvük az oroszok iránt.
Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai főtanácsadója cáfolta, hogy a lengyel kormányzat érintett lenne az akcióban. „Lehet, hogy ez csak egy orosz trükk, amelynek a célja az, hogy egymást gyanúsítgassuk. Lengyelországnak nem volt köze hozzá” – mondta az akcióról.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is nyomon követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Danish Defence / Anadolu Agency / Getty Images)