Az Egyesült Államok szövetségeseivel szemben is kémkedik az amerikai hírszerzés – ez is kiderült azokból a dokumentumokból, amelyek nemrég szivárogtak ki a közösségi médiába.
Pénteken beszámoltunk arról, hogy a Pentagonból kiszivárgott néhány bizalmas dokumentum az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az eset az invázió óta az első nagy incidens, amelyben bizalmas adatok szivárogtak ki amerikai berkekből.
Most a The New York Times azt írta, hogy az ukrajnai hadi helyzeten felül sok egyéb tényezőre is rávilágítanak a kiszivárgott iratok. Egyrészt jelzik, hogy az amerikai hírszerzés milyen mértékben tud értesüléseket szerezni az orosz vezetés berkeiből, a dokumentumokban ugyanis napról napra leírták, hogy éppen hol készülhetnek csapásokra az oroszok (és aztán ezt az információt továbbították is Ukrajnának).
Ezenkívül az iratokban azt is elismerték, hogy nemcsak az oroszok küzdenek katonai nehézségekkel, hanem az ukránok is. Leírták például, hogy hiány van a légvédelmi eszközök által használt lőszerekből, és azt sem kendőzték el, hogy Bahmutnál azért lassan ugyan, de előrenyomulnak az oroszok.
Ezen túl a The New York Times szerint az is kiderült a dokumentumokból,
HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MÉG UKRAJNA POLITIKAI-KATONAI VEZETŐIVEL SZEMBEN IS KÉMKEDIK.
Ebből arra lehet következtetni, hogy Washington sem látja át annyira a háborút, mint szeretné (erről, illetve ennek okairól röviden írtunk már ebben a cikkünkben is).
Sőt, a The New York Times ennél is tovább megy, ugyanis azt írják: a dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, miszerint
az orosz katonai hadműveletekre gyakorlatilag jobb rálátása van az Egyesült Államoknak, mint azokra, amelyeket az ukránok hajtanak végre.
Érzékeny pont lehet az is, hogy az ukránok mellett egy másik stratégiai szövetségesükre, Dél-Koreára vonatkozóan is kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá, hogy kémkednek utánuk. Az egyik jelentésben ugyanis beszámoltak arról, hogy a koreai tisztviselők maguk közt amiatt aggódtak: Joe Biden felhívhatja az ország elnökét, és nyomást helyezhet rájuk azért, hogy tüzérségi lőszereket – vagyis halált okozó eszközöket is, amelyeket addig nem adtak át – szállítsanak Ukrajnának.
A lap szerint ezt a szövetségesek egy része gyaníthatta már ugyan, hogy az amerikaiak megfigyelik őket is (pláne annak fényében, hogy az utóbbi években is voltak hasonló esetek), de ettől függetlenül nem veszi ki jól magát, hogy nyilvánosságra került egy ilyen anyag.
Egy magas rangú amerikai hírszerző tiszt azt mondta a The New York Timesnak: a mostani eset elsősorban azért jelentős, mert ez által a szivárgás által az oroszok megtudhatják, hogy mi mindent tudnak róluk az amerikaiak. A dokumentumokból ugyanis kiderült, hogy az orosz titkosszolgálatnak jóformán minden részlegére rálátása van az amerikaiaknak.
Egyebek mellett arra is fény derült az egyik iratból, hogy az amerikaiak tudták, az oroszok miként akarnak fellépni a nyugati modern harckocsik szállítása ellen, vagy hogy éppen milyen dezinformációs kampányt terveznek Afrikában az Egyesült Államokkal szemben. Más esetekben pedig konkrét ukrajnai tervekről is értesültek a hírszerzők.
A lapnak nyilatkozó néhány amerikai tisztviselő azt mondta: még kérdéses, hogy a dokumentumok kiszivárgásával az oroszoknak sikerül-e lezárniuk azokat a forrásokat, amelyekből az amerikai hírszerzés az értesüléseit szerzi. Azt viszont az amerikaiak elismerték, hogy a háború kezdete óta néhány információforrást már elveszítettek (bár úgy fest, hogy még így is kellő rálátásuk van az orosz félre).
Arról, hogy az Egyesült Államok szövetségesei miként értékelhetik a szivárgást, egy magas rangú nyugati hírszerző tiszt azt mondta: az amerikaiak számára kínos következményekkel járhat az eset, és csökkentheti a bizalmat az amerikai hírszerzés és a szövetséges országok hírszerzései közt, ezáltal pedig az is megtörténhet, hogy kevésbé lesznek hajlandóak megosztani egymással bizalmas értesüléseket. Ezenkívül a diplomáciai kapcsolatoknak is árthat az eset.
Az ügyben már a Pentagon, az amerikai Igazságügyi Minisztérium, valamint az FBi is vizsgálatot indított. Azonban kérdéses, hogy a tettest sikerül-e megtalálni, ugyanis a The New York Times szerint
több száz vagy akár több ezer amerikai tisztviselő is hozzáférhetett ezekhez a dokumentumokhoz.
A lap szerint az értesüléseket az amerikai hírszerzés különböző ügynökségei gyűjtötték össze, viszont a kiszivárgott dokumentumokat már a Pentagon alkalmazottai készítették el, összeszegezve a hírszerzők értesüléseit. A védelmi minisztérium az eset óta életbe is léptetett néhány új protokollt azért, hogy megakadályozzák a további szivárgásokat. A nyomozásban jel lehet még az, hogy a dokumentumokról készült fotókon itt-ott vannak apró jelek, amelyek segíthetnek meglelni az adatszivárgás forrását.
A háború szombati fejleményeit percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.