A kiszivárgott amerikai dokumentumokból több fontos információ is kiderül az ukrajnai konfliktusról. Az országban harcoló orosz szárazföldi és ukrán légvédelmi erők a kimerüléshez közelednek, miközben az Egyesült Államok szerint a háború nem ér véget idén.
Az elmúlt hetekben az interneten kiszivárgott, szigorúan titkos Pentagon-dokumentumokból kiderült, hogy az Egyesült Államok nemcsak ellenségei, de szövetségesei után is kémkedik. Ennek fényében nem meglepő, hogy az orosz és az ukrán félről is tekintélyes mennyiségű információval rendelkeznek.
A CNN birtokába jutott 53 dokumentum pillanatnyi képet fest a háborúról, ezeket az információkat azonban óvatosan kell kezelni. A körülmények egyik pillanatról a másikra változnak, ahogyan az erőforrások és a célok is.
A dokumentumok azonban inkább azt erősítik meg, hogy az ukrán erők támadásra készülnek, illetve Oroszország komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megtartsa a már elfoglalt ukrán területeket.
Több dokumentum, amely nagyrészt februárból és márciusból származik, inkább azt erősíti meg, hogy Oroszország a hadserege túlnyomó többségét az ukrajnai háborúban veti be. A tavaly őszi mozgósítás ellenére, amely potenciálisan 300 ezer katonával bővítette az orosz csapatok sorait, e zászlóaljak jelentős részét „harcképtelennek”, ember- és felszereléshiányosnak tartják – írják.
Az egyik dokumentum szerint a rendelkezésre álló 544 orosz zászlóaljból 527-et köteleztek el a különleges katonai hadműveletre, és 474 már Ukrajnában van.
Jelentős részük az ország déli részén állomásozik – a becslések szerint 23 ezer ember Zaporizzsjában és további 15 ezer ember Herszonban, ami arra enged következtetni, hogy az oroszok ezekben a régiókban számítanak ukrán offenzívára.
Oroszország még mindig hatalmas haditechnikai készletekkel rendelkezik, de a dokumentumok arra utalnak, hogy a legjobb fegyvereik egy része már odaveszett, ezért a régebbi, kevésbé megbízható páncélosokat kénytelenek leporolni.
Továbbá arra is kitérnek a CNN szerint, hogy Oroszország felszerelései elavultak, hadserege pedig emberhiányban szenved.
A dokumentumok megdöbbentő becsléseket is tartalmaznak: a hatalmas orosz harckocsiveszteségek miatt (eddig mintegy 2048 tankot veszítettek a háborúban) a háború egy pontján
Ukrajna több páncélozott személyszállító és harci járművel bírt a harctéren, mint Oroszország.
Ez beleilleszkedik abba a becslésbe, amit a Pentagon harctéri fenntarthatóságnak nevez, ami a harcok fenntarthatóságának esélyét latolgatja. Bár mindkét fél „mérsékelt” fenntarthatósággal rendelkezik, az orosz szárazföldi erők 63 százalékos, az ukránok 83 százalékos fenntarthatósággal bírnak.
Bár Ukrajna szárazföldi erői jobb állapotban lehetnek, mint az orosz erők, a CNN által megszerzett dokumentumok szerint a szovjet korabeli légvédelemre való támaszkodás növekvő sebezhetőségre utal, ami nagy szabadságot adhat az orosz légierőnek ahhoz, hogy tompítsa az ukrán szárazföldi offenzívát.
A kiszivárgott dokumentumok egyike részletesen leírja, hogy a szovjet korabeli, közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták ukrán készletei erősen megfogyatkoztak. Ez vészjóslóan azt sugallja, hogy Ukrajna februárra kifogyott a nagy teljesítményű, német gyártmányú Iris–T légvédelmi rendszerhez szükséges lőszerekből.
Ez azért is fontos, mert egy esetleges ellentámadásnál nagy jelentőséggel bír, hogy a szárazföldi erőket sikerül-e támogatni légi eszközökkel.
Az ukrán tisztviselők folyamatosan kérik a nyugati partnereket további légvédelmi fegyverek beszerzésére, az egyik dokumentum három–hat hónapos ablakról beszél, amelyen belül további nyugati hozzájárulásokért folyamodhatnak.
Hogy mennyire sebezhetőek az ukránok a levegőben, azt egy másik kiszivárgott dokumentum is jelzi, amely szerint az orosz légierő harcképessége 92 százalékos, az ukrán légierőé pedig 68 százalékos. Az orosz légierő sokkal nagyobb, míg az ukránok még nem kaptak ígéretet modern nyugati harci repülőgépekre.
Matthew Schmidt, a New Haven-i Egyetem nemzetbiztonsági docense attól tart, hogy amint elindul az ukrán ellentámadás, Oroszország elindíthatja Kijev elleni ostromát.
A dokumentumokból egy másik érdekes szál is kiderül: az oroszok ugyanis egyre kreatívabbak a fegyverek beszerzése terén. A Washington Post által közölt egyik kiszivárogtatás azt sugallja, hogy Moszkva több ezer rakétát kért Egyiptomtól.
Egyiptomi tisztviselők mindenesetre tagadták, hogy ilyen üzletet terveztek volna.
Egy másik, a CNN által látott dokumentum szerint az amerikai hírszerzés tudott a Wagner katonai magáncég azon törekvéseiről, hogy török fegyvereket szerezzen be Malin keresztül. A lap nem erősítette meg függetlenül a dokumentumok valódiságát, de amerikai tisztviselők jelezték, hogy a kiszivárgott részlet nagy része hiteles.
Emellett felmerült az a feltételezés is, hogy Kína kész „halálos segítséget” nyújtani Oroszországnak, miközben ezt titokban akarja tartani. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a Kína által közvetlenül szállított felszerelések felbukkannának a harctéren, de a fegyverek folyamatos áramlása jelentősen befolyásolhatná a katonai egyensúlyt.
Az ukrán tisztviselők rendszeresen beszélnek arról, hogy idén győzelemre számítanak. A CNN által látott amerikai dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a Pentagon ezt valószínűtlennek tartja.
Az egyik dokumentum szerint „Oroszország kampánya a Donbasz régióban valószínűleg patthelyzet felé halad, meghiúsítva Moszkva azon célját, hogy 2023-ban elfoglalja az egész régiót”. Egy másik szerint az orosz erőket ért károk azt jelentik, hogy Moszkva céljai meghiúsulnak, ami „elhúzódó háborút eredményez”.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, vasárnapi élő hírfolyamunk itt érhető el.
(Borítókép: Metin Aktas / Anadolu Agency / Getty Images)