Nem haditerv, „csak” egy jelentés a Pentagonból kiszivárgott dokumentum – mondta Resperger István ezredes, egyetemi tanár. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint Bahmutban már eldőltek a lényegi kérdések, az ukránoknak már csak a kivonulásra van lehetőségük, azt is nagy veszteségek árán. Eddig 140 milliárd dollárnyi nyugati segítség érkezett Ukrajnába, a nyugati országok azonban visszafogják tüzérségi támogatásaikat, azzal ugyanis már saját biztonságukat kockáztatják.
Az oroszok nem a végső haditervhez jutottak hozzá, egy szokásos felső vezetői tájékoztató jelentésről van szó, ami elemzi a helyzetet, többek között azt, hogy mennyi segélyt kapott Ukrajna, milyen csapatkiképzéseket kapott, milyen eszközei vannak – mondta az Inforádiónak a kiszivárgott Pentagon-dokumentummal kapcsolatban Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.
„Haditervhez nagyon magas szinten lehet csak hozzáférni. […] Nekem túl mesés ez a történet a szivárogtatásról” – tette hozzá.
Szerinte a dokumentum kiszivárgása némileg megváltoztatta a tervezési feltételeket. Úgy látja, hogy ukrán részről várható ellencsapás valamelyik irányba.
Resperger István szerint a földdel egyenlővé tett Bahmutot a politika tette stratégiailag fontos várossá. A Wagner-csoport vezetője Jevgenyij Prigozsin politikai előny kovácsolására használja azt, hogy ő tűzte ki az orosz zászlót Bahmutnál, ezenkívül egy jelentéktelen 70 ezres városról van szó.
Az orosz honvédelmi minisztérium, valamint a Wagner-csoport közötti vita elcsitult, mivel a tárca látja, hogy bár brutális módszerekkel, de hatékony a magánhadsereg.
Prigozsin – akit sokan Vlagyimir Putyin lehetséges utódjaként emlegetnek az elnöki székben – a háború befejezése mellett érvelt azzal kiegészítve, hogy a megszerzett területek védelmét helyezzék előtérbe – fogalmazott Resperger István.
Az ezredes szerint a bahmuti csata eldőlt, az ukrán erőknek csak a szervezett visszavonulásra van lehetőségük.
Egy-egy század, zászlóalj megpróbálja harcolva feltartóztatni a támadó Wagner-csoportot, illetve a légi deszantosokat, majd szépen, állásról állásra ki tud vonulni.
Ennek során mindkét fél nagy veszteségeket fog elszenvedni, hiszen már csak egy 8 kilométeres folyosó van, amit a tüzérség be tud lőni mindkét oldalról, nagyon nehéz helyzetben vannak az otthagyott emberek” – jegyezte meg.
Resperger István arról is beszélt, hogy több ukrán harcol terepen, mint orosz. Ukrán részről ráadásul a teljes arcvonalban közel 350-400 ezren harcolnak, míg az orosz erők 300 ezer katonával vívják jelenleg a háborút.
Tartalékban is több az ukrán (300 ezer), mint az orosz (120 ezer). A tanszékvezető szerint utóbbi esetében még nem látni, hogy ezeket az embereket melyik részre csoportosítják majd.
„Az látható, hogy különböző stratégiai tartalékokat képzett Oroszország, amiket a veszélyeztetett irányba tud mozgatni. Viszont további mozgósítási lehetősége is van. Most éppen a sorkatonai szolgálatra hívnak be embereket, ellenőrizni tudják, ha valaki el akarja hagyni az országot, kibújva a katonai szolgálat alól” – mondta.
Resperger István elmondta, hogy a távol-keleti, déli tartományokból behívott emberek estek el leginkább a háborúban, de a toborzás már a nagyvárosokat is elérte, ott is érzékelik az emberek a veszteségeket és azt, hogy „az úgynevezett különleges katonai művelet nem érte még el a sikerét”.
Erre lehet következtetni a május 9-i moszkvai katonai díszszemle elhalasztásából.
Az összesített adatok szerint a Nyugat 140 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát a háború ideje alatt, ebből 80 milliárd dollár a katonai támogatás. Ám az egyes támogató országok már látják, hogy saját biztonságukat kockáztatják azáltal, ha túl sok tüzérségi eszközt adnak oda az ukránoknak.
Bulgária bejelentette, hogy odaadja ugyan a MiG–29-es vadászgépeit, de csak akkor, ha F–16-ost kap érte fele mennyiségben. A csehek kipakolták a raktáraikat, ezért ellentételezésként nyugati technológiára számítanak. A britek belátták, hogy túl sok mindent adtak oda, iszonyú mennyiségű tüzérségi eszközt kapott Ukrajna, és már a saját biztonság veszélyeztetése lép fel. Ugyanígy a németek: adnak Leopard harckocsit, de az sokatmondó, hogy a Leopardot gyártó ország 18 darabot tudott adni, mert a saját parkját meg akarja tartani. A Mardereket pedig a harcrendjéből vonta ki, mert nem tudta a régieket felújítani, úgy adott át negyven darab gyalogsági harcjárművet
– mutatott rá.
Resperger István elmondta: vita van arról, mekkora a két fél vesztesége. Az ezredes szerint a pontos emberáldozatot „egyik fél sem fogja soha bevallani, majd öt év múlva megtudjuk”.
Az ENSZ szakosodott szervei szerint 16 millió ukránnak azonnali humanitárius segítségre lenne szüksége. Nyolcmillió ember elvonult az Európai Unióba, és Ukrajnán belül ötmillió ember elmozgott, ez 13 millió ember. A másik kérdés az anyagi rész. A Világbank meghirdetett egy 411 milliárd dolláros programot, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt talpra lehetne állítani Ukrajnát. A harcok azonban még nem fejeződtek be, aknamentesíteni kell a földeket, ugyanis nem lehet a civileknek mozogni, nem lehet gyártani, gabonát elvetni, ahol aknamező van
– mondta.
Resperger István arról is beszélt, hogy az oroszok által Belorussziába telepített nukleáris eszközök ellenére nem kerültünk közelebb egy nukleáris konfliktushoz, „ez egy orosz politikai játszma”.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, szerdai, percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Ukrán katonák 2023. április 13-án Bahmut közelében. Fotó: Anatolii Stepanov / AFP)