A következő évtizedekben az Egyesült Államokkal szemben Kína és Oroszország is nukleáris szuperhatalomként pozicionálhatja magát. Pentagoni tisztviselők elismerték, hogy mindez nehéz helyzetbe hozza őket, és hogy jó eséllyel újra kell kezdeniük a hidegháború óta alacsonyabb fokozatra kapcsolt nukleáris fegyverkezést.
Az ukrajnai háború kezdete óta egyre nagyobb az esélye annak, hogy ismét nagyobb lendületet kap a nukleáris fegyverkezés. Az oroszok már fel is függesztették azt az amerikaiakkal kötött START-szerződést, amely a stratégiai nukleáris fegyvereket szabályozta.
Mindeközben amerikai oldalon is arra készülnek, hogy újabb nukleáris fegyverekre lesz szükség, és – a hidegháborúval ellentétben –
már nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával szemben is.
Minderről a The New York Times írt cikket, amelyben felidézték: a Pentagon már 2022 őszén is közölte egy stratégiai dokumentumban, hogy a 2030-as években az Egyesült Államok „története során először két nukleáris nagyhatalommal kerül majd szembe stratégiai versenytársként és lehetséges ellenfélként”. A lap szerint az Egyesült Államok tisztviselői egyre biztosabbak abban, hogy ez így lesz, mivel nem tudják megakadályozni, hogy Kína is bővítse a nukleáris arzenálját.
Nem tudjuk, hogy mit tehetnénk, hogy milyen választ tudunk adni erre. Többet építünk [atomfegyverekből], mint ők? Egyáltalán képesek vagyunk erre?
– foglalta össze a dilemmát Henry D. Sokolski volt pentagoni tisztviselő, a Nonproliferation Policy Education Center nevű, a nukleáris leszerelésért küzdő szervezet vezetője.
Más, jelenleg is aktív tisztviselők viszont úgy látták, hogy az Egyesült Államok képes lehet reagálni a másik két hatalom lépéseire, de ehhez valóban arra lesz szükség, hogy ismét fegyverkezni kezdjenek. Egyes amerikai törvényhozók már azt is felvetették, hogy az Egyesült Államoknak egyedül akkora nukleáris arzenált kellene kiépítenie, mint amekkora Oroszországnak és Kínának együtt lesz (mások viszont ezt túlzásnak tartják).
Ezenkívül az is aggodalmat jelent a Pentagonnak, hogy nukleáris nemeziseik technológiailag lekörözik őket. A The New York Times azt írta, hogy legalább egy orosz fegyvert veszélyesnek tekintenek, azt a nukleáris meghajtású, nagy hatótávolságú, víz alatt indítható Poszeidón atomtorpedót, amely az elindítás után távvezérlés nélkül képes lenne az Egyesült Államok bármely partvidékét eltalálni – és amely az egyik pentagoni tisztviselő szerint hamarosan hadrendbe is áll.
Az amerikai kormányzat erre válaszolva nemrég bejelentette, hogy – a hidegháború vége óta először – kifejlesztenek egy új, szintén a víz alól indítható eszközökre szerelhető nukleáris robbanófejet. A W93 néven ismert fegyverre a becslések szerint kétbillió dollárt költhetnek a következő 30 évben.
Ezenkívül két új, plutóniumot termelő létesítményt is építenek a jövőben, amelyeknek az összköltsége 24 milliárd dollár lesz a becslések szerint. A The New York Times mindezt úgy összegezte: az amerikai kormányzat modernizálhatja nukleáris fegyverarzenálját – de ahhoz, hogy a Kína és Oroszország jelentette nukleáris stratégiai kihívást kezelni tudják, ez még önmagában nem feltétlenül lesz elég.
Az orosz–ukrán konfliktus eseményeit az Index is figyelemmel követi, napi élő hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.
(Borítókép: Sergei Gapon / Anadolu Agency / Getty Images)