Ti, kelet-európaiak, közelebb vagytok a szovjet múlthoz, így jobban érzékelitek a valódi szabadság jelentőségét, és nem vagytok annyira fogékonyak a radikális baloldal illúzióira, mint a nyugat-európai és észak-amerikai emberek – mondta Jordan B. Peterson kanadai sztárpszichológus az Indexnek adott interjúban.
A világszinten népszerű bestseller, a 12 szabály az élethez című könyv szerzőjét bécsi kolostori szobájában értük utol, ahol épp egy szusszanásnyi időre letette a tollat. A végtelen munkabírásáról híres kanadai pszichológus beavatta lapunkat terveibe – készül új könyve „We who wrestle with God” (Mi, akik Istennel birkózunk) címmel, és május 9-én Budapestre is ellátogat, előadást tart a Papp László Sportarénában.
Elárulta, hogy az előadásra ugyan tervekkel érkezik, de ezeket rendszerint felrúgja, mert a spontán megközelítésben hisz. Az előadás vezérfonala a Túl a renden című könyv szabályai lesznek, és betekintést ígér az új művébe is. Az elmaradhatatlan kérdezz-felelek részre pedig 40 percet szán, és ezt a felesége fogja moderálni.
Amikor arról kérdeztük, milyen tanácsot adna a magyar embereknek, Jordan Peterson az Újszövetség egyik evangéliumából idézett.
Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak
– mondta, majd megmagyarázta, hogy a legfontosabb a világos célok megfogalmazása, hiszen csak az érhet célba, aki tudja, merre tart. Javasolja, hogy vessünk számot magunkkal, határozzuk el, hol szeretnénk tartani az életben öt év múlva. Ebben szerinte nagy segítség lehet, ha sorra vesszük az életünk fontos területeit, mint a család, karrier, barátság, párkapcsolat, és leírjuk, számunkra mi lenne az ideális életünk eme aspektusaiban.
Mindenekelőtt engedd meg magadnak azt a luxust, hogy feltételezd, hogy nem sértesz meg valami alapvető kozmikus elvet, ha a dolgok jól alakulnak az életedben
– fogalmazott Peterson. Friedrich Nietzsche német filozófus elveit osztja, mely szerint, ha az életünknek van miértje, szinte bármit elviselünk. Azért is tartja fontosnak a célok kitűzését, mert az élet elkerülhetetlenül akadályokat gördít elénk, ahogy Peterson fogalmaz „végighúz minket a sáron”, de ha ennek mindenképp meg kell történnie, akkor jobb, ha mi választjuk meg, mely nehézségeken küzdjük keresztül magunkat, miben fejlődünk. Nagy hibának tartja, hogy a célok kitűzését nem tanítják az iskolában, pedig saját tapasztalatai szerint ezzel a gyakorlattal megfelezhető az egyetemről kihulló diákok száma, és az osztályzatok 35 százalékkal javulnak.
Sokan azt hiszik, hogy akkor lesznek boldogok, ha mindent megkapnak, de a boldogság nem így működik. A boldogság akkor jön, amikor látod, hogy egy értékes cél felé haladsz. Ez még neurológiailag is igaz. Tehát ha nincs célod, nem lehetsz boldog
– világított rá a pszichológus. Hihetetlenül fontosnak tartja, hogy kialakítsunk egy jövőképet, és állítja, hogy az integrált jövőkép megvéd a szorongástól is.
Peterson három fő tulajdonságot emel ki, amit különösen értékel a magyarokban, és összességében a kelet-európai emberekben.
Ti, kelet-európaiak, közelebb vagytok a szovjet múlthoz, így jobban érzékelitek a valódi szabadság jelentőségét, és nem vagytok annyira fogékonyak a radikális baloldal illúzióira, mint a nyugat-európai és észak-amerikai emberek
– mondta. Hozzátette, hogy a magyarok képesek ellenállni az „utópisztikus, központosító világnézetnek”, amely szintén pozitív tulajdonság. Kiemelte még a kulturális hagyományok iránti tiszteletünket, ami szerinte egyre inkább hiányzik vagy büntetik a nyugati világban.
A sztárpszichológust arra kértük, hogy mondja el véleményét a legnagyobb globális kihívásokról, mint a túlnépesedés, éhínség, energiaválság. Elmondta, hogy az élelmiszer-termelés önmagában nem jelent problémát, inkább a hatékony energiatermelés és a jó kormányzás kérdése.
Egy korrupt országban nagyon nehéz bármit is tenni, a bőséges ellátás kulcsa az alacsony költségű energia és az erkölcsös társadalom
– vélekedett Peterson. Példaként említette Japánt, ahol a társadalom becsületes, nem korrupt, és annak ellenére, hogy szinte nincsenek természeti erőforrásaik, az ország sikeres és gazdag.
A feltételezés, hogy a túlnépesedés miatt elkerülhetetlen ökológiai katasztrófa előtt állunk, nem csak tudományosan megalapozatlan, de valójában embertelen és a népirtás határát súrolja. Az energiaválság miatt – ami szinte teljes mértékben a förtelmes zöld energiapolitika következménye – már így is 300 millió embert teszünk ki az éhhalál veszélyének. Tehát az elképzelés, hogy ezek a politikák eredendően népirtók, nem csak valami ijesztgetős hipotézis
– fogalmazott a pszichológus. Hozzátette, hogy szinte már a sziklákból is képesek vagyunk élelmet előállítani, és elutasítja az elképzelést, miszerint ökológiai katasztrófát okozna a túlnépesedés. Elismeri, hogy a szegény emberek nagyobb mértékben rombolják a környezetet, hiszen az éhezés mellett nem tudnak a jövővel és a fenntarthatósággal foglalkozni. A megoldás Peterson szerint, ha a világ minden polgárát gazdaggá tesszük. „Ha az emberek elérnek egy bizonyos jövedelemszintet, elkezdenek hosszú távú szemléletet alkalmazni és törődni a környezettel” – érvelt.
Szerinte neokolonializmus, a gyarmatosítás legrosszabb fajtája zajlik, amelyben a fejlett országok nem engedik a fejlődő országoknak például fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek felépítését, így szenvedést okozva nekik. Peterson arra is kitért, hogy Európa energiakitermelése jelenleg a legpiszkosabb és legdrágább, ami nem tekinthető politikai sikernek.
Kérdésünkre elárulta, hogy tudomása szerint szervezés alatt van találkozója kormányzati felsővezetőkkel, többek között Novák Katalinnal, akit tavaly novemberben torontói otthonában fogadott Peterson.
(Borítókép: Jordan Peterson 2018. november 2-án. Fotó: Chris Williamson / Getty Images)