Nehéz hónapok vannak a skót függetlenségért küzdő Skót Nemzeti Párt (SNP) mögött, és jelenleg nem látni, hogy egyhamar kedvezőre fordulna a sorsuk. Nicola Sturgeon váratlan lemondása óta egyre több csontváz hullik ki a párt szekrényeiből, már két fontos politikusát is őrizetbe vette a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt, ráadásul a jövőben egy újabb személy csatlakozhat hozzájuk: a párt eddigi arca és ökle, maga Sturgeon.
Nem tartottak túl sokáig a mézeshetek az új pártelnököt választó Skót Nemzeti Pártnál (SNP). Miután Humza Yousaf megörökölte a párt és Skócia eddigi legmeghatározóbb politikusától, a februárban váratlanul lemondó Nicola Sturgeontól a párt vezetését, azt várhatták a párton belül, hogy az újdonsült vezérükkel és első miniszterükkel lendületet szerezhetnek, ám a viharfelhők azóta sem tűntek el a rendkívül szókimondó és viharos pártelnökválasztás után. Sőt még nőttek is:
Azóta pedig újabb csontvázak hullanak ki az SNP nyilvánosságtól eddig rendkívül jól őrzött szekrényéből: a héten újabb, a pártban fontos pozíciót betöltő politikust, Colin Beattie-t vette őrizetbe a rendőrség – a skót függetlenségért küzdő párt pénztárnoka le is mondott pozíciójáról.
Hiába engedték szabadon vádemelés nélkül Murrellt és Beattie-t is – bár mint a rendőrség a közleményében fogalmazott, a nyomozás jelenlegi állása miatt nem emeltek még vádat –, a Skócia domináns pártja körüli botrány nem csillapodik, sőt:
A BRIT LAPOK MÁR ARRÓL ÍRNAK, A KÖVETKEZŐ SZEMÉLY, AKIT ŐRIZETBE VEHETNEK, A PÁRT EGYKORI ARCA ÉS ÖKLE, NICOLA STURGEON LEHET.
Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe hozza az SNP irányítását egy rendkívül botrányos és a pártot gyengítő pártelnökválasztás után megöröklő Yousafot.
Yousaf eleve nehéz helyzetben vette át a párt, majd később Skócia irányítását: a pártelnökválasztáson nyilvánvalóvá vált, hogy az addig rendkívül egységes, a vitákat a színfalak mögött lerendező progresszív-baloldali párt közel sem annyira egységes és nem feltétlenül progresszív, mivel a pártnak van egy olyan konzervatív szárnya, amely Sturgeonnal és az ő progresszív örökségének folytonosságát jelentő Yousaffal csak a függetlenség kérdésében ért egyet.
Ráadásul a konzervatív szárny jelöltje, Kate Forbes nem is fogadta el Yousaf békejobbját, amikor elutasította, hogy Sturgeon után egy Yousaf-kormányban is miniszteri posztot töltsön be, így Yousafot a nehéz kezdés után még nehezebb helyzetbe hozták az SNP körüli váratlan őrizetbe vételek. A rendőrség már több éve, pontosabban 2021 óta vizsgálódik a párt után. A Branchform-operációnak nevezett nyomozás során
azt vizsgálják, hogy a legnagyobb skót függetlenségpárti pártban követhettek-e el pénzügyi csalást.
A nyilvánosságra hozott információk szerint a rendőrség annak akar utánajárni, hogy mi történt azzal a 666 953 fonttal – jelenlegi árfolyamon nagyjából 286,61 millió forint –, amit a párt 2017 óta gyűjtött össze egy második függetlenségi népszavazásra a támogatóitól.
A nyomozók azt feltételezik, hogy ennek a pénznek egy részét a párt működésére költötték, ami hűtlen kezelésnek számítana – a rendőrség ezért tartott házkutatást az SNP korábbi pártigazgatója, Peter Murrell és felesége, Nicola Sturgeon közös házában, illetve vette őrizetbe és hallgatta ki a párt pénzügyeiért korábban felelős Colin Beattie-t is.
Emellett a rendőrség lefoglalt egy százezer font értékű, a párt tulajdonában álló lakókocsit is, ami Murrell egy idős rokonánál parkolt – a lakókocsi létéről a friss pártelnök, Humza Yousaf is csak a sajtóból értesült.
Az ügyet a brit sajtó is kiemelten kezeli: a Sunday Mail nemrég közölt egy 2021 márciusában készült belső videót, amiben Nicola Sturgeon a párt vezetését ellátó bizottságnak arról beszél, pénzügyileg még sosem állt ilyen jól az SNP, így nem kell semmin sem aggódni. A bizottság online ülését az után hívták össze, hogy a transzparencia hiánya miatt a pártból három auditor is kilépett, aki az SNP mellett Sturgeon pénzügyeit is vizsgálta. Később a párttal szerződésben álló könyvelő cég is felmondta a szerződését az SNP-vel – Yousaf erről is az után értesült, hogy Sturgeontól átvette a párt vezetését.
Közben a sajtó már azt találgatja, magát Sturgeont mikor vehetik őrizetbe és hallgathatják ki a rendőrök.
Egyes feltételezések szerint pedig valójában ez az ügy állhat Sturgeon váratlan lemondása hátterében.
A botrány kapcsán nem meglepő, hogy az SNP-vel rivalizáló és annak fő célkitűzését, a skót függetlenséget ellenző unionista pártok a sajtóban kezdték el támadni a pártot. Az Egyesült Királyságban kormányzó Konzervatív Párt skót szárnyának helyettes vezetője, Meghan Gallagher azt nyilatkozta, a skótok a párt „teljes összeomlásának” lehetnek szemtanúi, emellett azzal is megvádolta Yousafot, hogy gyenge vezető, amiért a két őrizetbe vett – majd vádemelés nélkül szabadon engedett – politikus, Murrell és Beattie párttagságát nem függesztette fel.
A Munkáspárt skót szárnyának vezetője, az egyébként Yousaffal korábban egy középiskolába járó Anas Sarwar úgy fogalmazott: az SNP gennyes sebei kinyíltak, az eltussolást és a titkolózást alkalmatlansággal és délibábokkal váltják fel – jelentette ki egy gyűlésen a Yousaffal hasonlóan pakisztáni felmenőkkel rendelkező pártelnök, majd hozzátette:
szerinte Sturgeon váratlan lemondása, az azt követő viharos pártelnökválasztás, majd a mostani botrányok miatt az SNP gyorsan elvesztette a kormányzáshoz való felhatalmazását.
Ugyanakkor Yousaf számára a legkényelmetlenebb kritika a párton belülről érkezett: a pártelnökválasztáson vele szemben alulmaradó Kate Forbes a skót torykhoz hasonlóan azt mondta, gyors cselekvés nélkül a választók elpártolhatnak a párttól, ezért az emberek egy határozott vezetést akarnak látni – ugyan nem mondta ki, de ezzel azt implikálta, hogy Yousaf nem egy ilyen pártelnök.
Amíg Yousaf maga is csak fut az események után, és nem képes egy koherens, támadó narratívát felépíteni, addig az SNP-nek érezhetően sokat árt a botrány, annak ellenére, hogy az ügy még a tekintetben gyerekcipőben jár, hogy még csak a rendőrség nyomoz, és nem pedig az ügyészség fontolgatja a vádemelést.
A párt az elmúlt időszak botrányai – beleértve a Sturgeon lemondásában szerepet játszó gendertörvényt vagy a második függetlenségi népszavazás körüli bizonytalanságok – következtében láthatóan meggyengült.
Míg a 2021. május 6-án tartott skót parlamenti választásokon az SNP a szavazatok 47,7 százalékát szerezte meg, addigra 2023 februárjában, Sturgeon lemondása előtt már csak 43 százalékpontra mérték a közvélemény-kutatások, a legutóbbi számok szerint a párt már csak 39 százalékponton áll.
Ezzel egy időben a Nagy-Britanniában erősödő Munkáspárt egyre népszerűbb a skót szavazók körében is: a választásokon 21,6 százalékpontot szerző, Anas Sarwar vezette skót szárnyat jelenleg 32 százalékpontra mérik. Ugyan az előny még így is jelentősnek mondható, 7 százalékpont,
ugyanakkor a trendek nem a Skóciát már több mint egy évtizede domináló SNP-nek kedveznek.
A párt körüli botrányok és az ennek következtében történő pártgyengülés a skót függetlenségi törekvésekre is kihat: míg a 2021-es választás után előfordult, hogy a függetlenségpártiak aránya meghaladta az 50 százalékot, az év eleje óta leginkább az Egyesült Királyságban maradni vágyók adják az abszolút többséget.
Ennek, illetve az egész SNP-botránynak pedig leginkább a Munkáspárt vezetője, Keir Starmer örülhet: a Munkáspárt vezetésével úgy vált a legtámogatottabb párttá Nagy-Britanniában, hogy igazából még a választói sem nagyon tudják, hogy Starmer mit is képvisel.
Bár a párt szárnyalása Starmer pártvezetése helyett inkább külső okoknak köszönhető: az Egyesült Királyságot 2010 óta folyamatosan kormányzó Konzervatív Párt a folyamatos botrányai miatt összeomlott, míg Skóciában – ami az SNP felemelkedése előtt munkáspárti fellegvárnak számított – az SNP került egy negatív spirálba, amiről még a párt bennfentesei sem tudják, hol érhet majd véget.
(Borítókép: Nicola Sturgeon. Fotó: Jane Barlow - Pool / Getty Images)