Georgij Birkadze politikai és gazdasági szakértő szerint hiába Magyarország gázfüggősége, országunk annak jeleit mutatja, hogy hátat fordítana Oroszországnak. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország elfogadta az ENSZ határozatát, amely hivatalosan is agresszornak ismeri el Oroszországot az ukrajnai háborúban. A szakértő szerint azonban lehet, hogy a magyar vezetés így akar közelebb kerülni a hőn áhított uniós forrásokhoz.
A ENSZ-tagállamok április 26-án megszavazták azt a határozatot, amely hivatalosan is agresszornak ismeri el Oroszországot az ukrajnai konfliktusban. A döntést 122 ENSZ-tagország támogatta, köztük volt Kína, India, Kazahsztán, Brazília és Magyarország is, amelyek mind Oroszország stratégiai partnereinek számítanak. A 122 szavazat ellenében csak öten szavaztak: Oroszország, Belarusz, Nicaragua, Szíria és Észak-Korea.
Georgij Birkadze georgiai születésű, Ukrajnában élő politikai és gazdasági szakértő szerint még az orosz gázból és olajból pénzt kereső Magyarország is úgy döntött, hogy leszámol az oroszokkal, és megszavazta az Oroszország elleni ENSZ-határozatot.
Eddig Magyarország volt az Európai Unióban az egyetlen olyan ország, amely támogatta Oroszországot, azonban most ők is megszavazták az ENSZ határozatát. Nem gondolja, hogy kezdik megérteni, hogy Oroszországnak vége?
– tette fel a kérdést Birkadze.
Ráadásul – jegyzi meg – százszázalékos hasznot húz az orosz gázból és olajból, ami az uniós forrásokhoz képest még így is elenyésző összeg. Magyarország kezdi megérteni, hogy véget kell vetnie kapcsolatának Oroszországgal. Az is lehet azonban – jegyzi meg a szakember –, hogy ez is része a magyarok EU-s alkupolitikájának – írja a life.znaj ukrán portál szemléje.
Az Indexnek nyilatkozó fejlesztéspolitikai szakértő korábban azt mondta: az uniós források megérkezése nem csak a jellemzően alulfinanszírozott hazai kkv-szektor feltőkésítése miatt fontos, legalább olyan lényeges azért is, hogy az ország megőrizze tőkevonzó képességét.
A lassan mögöttünk hagyott első negyedév nem volt túl erős időszaka a magyar gazdaságnak, és várhatóan még a második sem lesz igazán izmos, így egyelőre megalapozottabbnak tűnik a jövő évre prognosztizált 4 százalékos GDP-növekedés, mint az idei 1,5 százalékos bővülés – vélekedett Essősy Zsombor.
Mindössze 5-10 százalék esélyt lát arra, hogy ne szülessen meg a megállapodás, annak következtében pedig ne érkezzenek kohéziós források Magyarországra. Ebből kifolyólag 90-95 százalékos sansza van az alkunak Essősy szerint, aki arra számít, hogy ha nem is kerül pecsét minden egyes dokumentumra, egy hónapon belül a végső megállapodás felé vezető, érdemi részeredmények igenis elérhetők az Európai Bizottsággal tárgyalva.
Azért patthelyzet a mostani, mert véleménye szerint a szakmai érvek és ellenérvek helyett mára egyértelműen politikai síkra terelődött a vita: sok mindenben nem akar engedni a magyar kormány, mint ahogy a brüsszeli bürokrácia sem bocsát feltételek nélkül a rendelkezésünkre több milliárd eurót.
Szerdán arról írtunk a Bloomberg nyomán, hogy a magyar parlament elfogadta a bíróságok átpolitizáltságának csökkentését célzó jogszabályt, hogy az Európai Unió által a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt zárolt források csaknem felét felszabadítsa.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa szerint a jóváhagyás elősegítheti, hogy Magyarország 13 milliárd euró (4800 milliárd forint) uniós forrást hívjon le, amely része az ország számára elkülönített 22 milliárd eurós kohéziós pénzalapnak. További intézkedésekre van szükség a fennmaradó összeg, valamint a helyreállítási alapból származó 5,8 milliárd euró lehívásához – mondta Hahn.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2015. február 17-én. Fotó: Gergely Botar / Prime Minister Office / AFP)