Interjút adott a CBS-nek Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, amelyben arról beszélt: ha Kína valóban elvállalja a szerepet, és közvetítő félként lép fel a háborúban, akkor belátható időn belül lehet esély a konfliktus lezárására. Mindeközben a The Wall Street Journal írt egy hosszú elemzést arról, hogy a kiegyezéspárti álláspont kezd többségbe kerülni a Nyugaton.
Henry Kissinger május 27-én tölti be századik életévét, de még mindig meghatározó személy a külpolitikában. Tavaly év végén is írt egy hosszú elemzést az ukrajnai háborúról, most pedig a CBS-nek adott hosszú interjút.
Az amerikai csatornának Kissinger úgy fogalmazott: bár nagyothall, az egyik szemére vak, és több szívműtétje is volt az utóbbi években, még mindig napi 15 órát dolgozik. Az egykori külügyminiszter az interjúban egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: ha felhívná Pekinget vagy Moszkvát, mindkét helyen felvennék a telefont.
Hozzátette: ha valaki megkérné, hogy repüljön Moszkvába, és beszéljen Putyinnal, jó eséllyel még azt is bevállalná (bár leszögezte: szigorúan csak tanácsadói minőségben). Henry Kissinger ezután arra is kitért, hogy szerinte fordulópont közelít az ukrajnai konfliktusban.
Most, hogy Kína is csatlakozott a tárgyalásokhoz, lehet esély arra, hogy rendeződik a helyzet, mondjuk év végére. Akkor lehet esély arra, hogy beinduljon a [harcoló felek közti] tárgyalási folyamat és az érdemi tárgyalás
– mondta Kissinger a CBS-nek.
Arról már a The Wall Street Journal írt egy hosszú cikkben, hogy jelenleg az Egyesült Államok és a NATO is abban bízik, hogy Kína közvetítésével véget lehet vetni a háborúnak – holott az amerikai tisztviselők korábban szkeptikusan nyilatkoztak az efféle felvetésekről.
Az amerikai lapnak most több amerikai és európai tisztviselő is arról beszélt: arra számítanak, hogy a közeljövőben várható ukrán ellentámadás sikere után Kína segítségével rá lehet bírni a feleket arra, hogy leüljenek tárgyalni.
A tisztviselők – Kissingerhez hasonlóan – szintén azt mondták, hogy mindez az idei végére történhet meg.
Mint mondták, minderre abból következtetnek, hogy szerintük egyik harcoló félnek sincs elég ereje ahhoz, hogy elhúzódó háborút folytasson, és hogy Peking szeretné növelni a befolyását a nemzetközi diplomáciában, amire jó lehetőséget teremthet az, ha békéltető félként lép fel az ukrajnai konfliktusban. Hozzáfűzték azonban azt is: azzal kapcsolatban még mindig bizonytalanok, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa hajlandó lesz-e tárgyalóasztalhoz ülni.
A The Wall Street Journal megjegyezte: az, hogy most már Washington is egyre nyíltabban érdeklődik a tárgyalások iránt, változást jelent az Egyesült Államok háborús politikájában. Korábban ugyanis rendre azt hangsúlyozták, hogy Ukrajnát egészen addig kell támogatni, amíg vereséget nem mérnek Oroszországra.
Mostanra viszont az álláspontjuk közelebb lehet például Emmanuel Macron francia elnök véleményéhez, aki szó szerint azt mondta: Ukrajnának az ellentámadás után le kell ülnie tárgyalni. Mindemellett a jelek szerint
az amerikai politikai vezetésben sincs egyetértés arról, hogy mikor és hogyan kell leülni tárgyalni.
A The Wall Street Journalnek európai tisztviselők arról beszéltek, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának tisztviselői már egyértelműen a tárgyalás mellett vannak, de a külügyminisztérium és a CIA még szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy valóban lehet-e tárgyalni az oroszokkal. (A Nemzetbiztonsági Tanács a WSJ kérdésére válaszolva cáfolta, hogy véleménykülönbség lenne köztük és a másik két szerv közt. A külügyminisztérium és a CIA nem válaszolt a lap megkeresésére).
Az amerikai újság szerint az európai tisztviselők arra számítanak, hogy
Joe Biden amerikai elnök is jelzi majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy a következő hónapokban jó lehetőségük lesz a tárgyalásra.
A másik oldalon viszont ott lesz Lengyelország, a balti államok, „több kisebb állam” (ez alatt a WSJ esetleg Csehországot és Szlovákiát érti) és néhány brit tisztviselő is, akik úgy vélik, hogy Ukrajnának időt kell adni arra, hogy visszaszerezze a területeit, még akkor is, ha az ellentámadás nem hozza meg a várt áttörést.
Mindemellett Fiona Hill, a Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi Oroszország-szakértője azt mondta: érezhető a változás, egyre több nyugati vezető jut arra a véleményre, hogy mielőbb véget kell vetni a konfliktusnak.
„Úgy fest, hogy most ez az álláspont kezd többségbe kerülni, hogy be kell fagyasztani a konfliktust, véget kell vetni a mészárlásnak, mert mindenkinek elege van” – mondta a szakértő, hozzátéve: mindemellett Vlagyimir Putyin nem mutatja jelét annak, hogy tárgyalni szeretne, és – jelen állás szerint – bármilyen egyezséghez szükség lesz arra is, hogy Volodimir Zelenszkij hozzájáruljon bizonyos ukrajnai területek orosz megszállásához.
Belemegy-e Ukrajna abba, hogy területeket és megannyi életet el kell dobnia, azt mondván: »Rendben, ezért haltak meg«?
– tette fel a félig-meddig költői kérdést Fiona Hill mindezzel kapcsolatban.
Az ukrajnai háború fejleményeit hétfőn is percről percre közvetítjük.
(Borítókép: Lerombolt lakóház Borogyankában 2023. május 6-án. Fotó: Sergei Chuzavkov / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)