A magyar lakosság négyötöde (80 százalék), de még a baloldali szavazók háromnegyede (75 százalék) is egyetért abban, hogy a magyar EP-képviselők hazafias kötelessége, hogy munkájukkal minél több uniós forrást szerezzenek hazánk számára – olvasható a Real PR 93. közvélemény-kutatásában, amelynek megállapításait hétfőn közölték az MTI-vel.
A felmérés szerint – amelyet május 2. és 4. között készítettek ezer ember telefonos megkérdezésével – a budapesti (76 százalék) és vidéki szavazók (81 százalék) egyaránt az uniós pénzek biztosítását, nem pedig annak visszatartását várnák el.
Kiemelték, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arról nyilatkozott a közelmúltban, hogy hazafias kötelezettségének érzi megakadályozni az uniós pénzek Magyarországra érkezését a korrupcióra hivatkozva.
A magyar lakosság 80 százaléka azt tekinti a képviselők hazafias kötelességének, hogy minél több uniós forrás megszerzését segítsék elő munkájukkal az ország számára a kutatás szerint. Csak alig egytizednyien osztják Molnár Csaba nézetét, 12 százalék nem várja el a magyar EP-képviselőktől a források megszerzését, további 8 százaléknyian pedig nem tudtak válaszolni – írták.
Hasonló eredmények láthatók a biztos szavazók körében: 82 százalék azok aránya, akik a képviselők hazafias kötelességének tekintik az uniós pénzekhez való hozzájutás érdekében végzett munkát, és mindössze 11 százalék azok aránya, akik szerint a képviselőknek ez nem feltétlenül feladatuk.
Megállapították: ritkán látni olyan politikai kérdést, amellyel a kormánypártiak és a baloldaliak nagy többsége is egyetért, az EP-képviselők kötelezettsége azonban ilyen.
A Fidesz szavazói szinte teljesen egységesen (93 százalékuk) úgy vélekednek, hogy a magyar európai parlamenti képviselők hazafias kötelessége minél több uniós támogatást szerezni Magyarország számára. A baloldali szavazók háromnegyede (75 százalék) szintén elvárná a képviselőktől a támogatások biztosítását, és csupán 16 százalékuk gondolkodik ellenkezőleg, ez utóbbi arány a kormánypárti szavazók között jelentéktelen (4 százalék) – tették hozzá.
Az uniós források, valamint a helyreállítási alap sorsa az Európai Bizottság és Magyarország közötti megállapodáson múlik. Tehát nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság az az európai testület, amellyel szükséges egyességet kötni.
Emiatt lehetséges, hogy az Európai Bizottság javaslatait megfogadva érkezhetnek a helyreállítási alap vonatkozásában Magyarországnak járó pénzek. A magyar törvényhozók ugyanis megszavazták az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő törvényjavaslatot, amelyre az Európai Bizottság is áldását adta.
Az igazságügyi törvényjavaslat megerősíti a bíróságok felügyeletét ellátó bírói tanács hatáskörét, korlátozza a kormány jogát, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, és a beavatkozás elkerülése érdekében automatizálja az ügyek bírók közötti elosztását.
Az igazságügyi reform részét képzi annak a 27 követelésből – úgynevezett szuper – követelményekből álló csomagnak, amelyet Brüsszel a jogállamisággal és a demokratikus normák erodálódásával kapcsolatos, régóta fennálló aggodalmak kezelésére írt elő.
Mint megírtuk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón az uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a tárgyalások folyamatosak, és vannak pénzek, amelyek részben érkeznek.