A leadott voksok 89 százalékos feldolgozottsága mellett az állami hírügynökség szerint továbbra is Recep Tayyip Erdogan vezet kihívójával szemben, de szinte biztos, hogy a kormányoldali pártszövetség elveszítette az abszolút többséget.
Az Anadolu török állami hírügynökség kora este az 54 százalékos feldolgozottsági adatoaialapján Erdogan 51,9 százalékkal vezetett, kihívója, Kemal Kılıcdaroglu a feldolgozott voksok alapján 42,3 százalékot kapott. A harmadik jelöltként induló Sinan Ogan 5,3 százalékot ért el odáig.
A török állami hírügynökség későbbi közlése szerint, a szavazatok 75 százalékos feldolgozottságánál Erdogan már csak 50,76 százalékkal vezetett, Kılıcdaroglu pedig 43,43 százalékon állt. Az Anka magánhírügynökség szerint is Erdogan vezet, de sokkal kisebb különbséggel. A harmadik jelölt, a nacionalista Sinan Oğan továbbra is a szavazatok 5,3 százalékát tudhatta magáénak.
Az Anadolu állami hírügynökség legfrissebb adatai szerint a szavazatok több mint 80 százalékos feldolgozottságánál, Erdogan elnök a szavazatok 50,4 százalékával vezet. Az ellenzéki vezető Kemal Kilicdaroglu pedig a szavazatok 47,7 százalékát kapta.
Az Anka szerint országszerte a szavazatok 78 százalékát dolgozták fel, Erdogan a voksok 48,5 míg Kilicdaorlgu 45,7 százalékon áll.
Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy Erdogan és Kilicdaroglu sem tudja megszerezni a győzelemhez szükséges többséget, és egy második fordulóban dől el az elnöki szék sorsa.
Kemal Kılıcdaroglu azt írta a Twitteren, hogy Erdogan az estét 60 százalékos vezetéssel kezdte, mostanra azonban 50 százalék alá esett. Az ellenzéki vezető felszólította a választási tisztségviselőket, hogy maradjanak éberek, és az este hátralévő részében ne hagyják el a helyüket.
Az ellenzéki összefogás szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a hat ellenzéki párt koalícióját vezető Kemal Kilicdaroglu megelőzte Recep Tayyip Erdogan elnököt.
Mansur Yavas, Ankara polgármestere és az ellenzék egyik alelnökjelöltje is arról beszált, hogy az előzetes választási eredmények szerint az ellenzéki pártvezető Kilicdaroglu a szavazatok 47,42 százalékát kapta, megelőzve Erdogan 46,80 százalékát.
A késő esti adatközlés szerint 89,24 százalékos feldolgozottság mellett Erdogan 49,94 százalékkal állt az élen, míg a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége 50,49 százalékot tudhatott magáénak, ami 269 mandátumot jelentene a 600 fős törvényhozásban.
Az elnökválasztáson a legfőbb ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke a részeredmény szerint a voksok 44,3 százalékával rendelkezik. A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik az Anadolu jelentése szerint.
A számok alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, és két hét múlva, május 28-án újabb elnökválasztási fordulót kell tartani a legjobban szereplő két jelölt részvételével.
Törökország két vezető ellenzéki politikusa, Ekrem İmamoglu isztambuli polgármester és Mansur Yavaş ankarai polgármester kifogásolta azt, ahogyan az állami Anadolu hírügynökség vasárnap este a törökországi választások részeredményeit közölte.
Az Anadolu korai számadatai rendkívül vitatottak. Az ellenzék szerint az állami ügynökség szándékosan az Erdogan és pártja javát szolgáló választási körzetek adatait hozta nyilvánosságra elsőként, miközben visszatartotta az ellenzéki szavazók voksaira vonatkozó adatokat, hogy elbizonytalanítsa a választási megfigyelőket, és azok ne várják meg az utolsó szavazatok megszámlálását is.
Ömer Celik, Recep Tayyip Erdogan elnök pártjának szóvivője „a nemzeti akarat kifejeződésének meggyilkolására tett kísérlettel” vádolta meg azokat ellenzéki vezetőket, akik szerint a török állami hírügynökség torzítva közölte a választási eredményeket.
Még a végleges választási eredmények előtt megjelennek a televízióban és megszokott módon azt állítják, hogy az Anadolu manipulálja az adatokat
– mondta Celik.
Ahogy korábban az Index is beszámolt, mióta Recep Tayyip Erdogan 2002-ben hatalomra került, most először fordul elő, hogy valós esély van a leváltására – a rendkívül töredezett török ellenzék ugyanis közösen indul a szerintük diktatúrát építő török elnök ellen.
A választások annak ellenére kiélezettek, hogy a pálya egyértelműen Erdoganék felé lejt: inkumbens elnökként a világ összes líráját elígérte már, hogy 20 évnyi hatalom után ismét újraválasszák, emellett a török médiahelyzet sem az ellenzéknek kedvez, mivel a médiumok 90 százaléka kormányzati szereplők vagy az állam tulajdonában van.
Ráadásul a török választásokat az EBESZ már régóta nem tartja sem fairnek, sem tisztának: a legutóbbi, 2018. június 24-én tartott előrehozott elnök-, illetve parlamenti választásról írt zárójelentésben ugyan úgy fogalmaztak, hogy az állampolgárok valódi választási lehetőségek közül választhattak, de rögtön leszögezik: Erdogan és pártja jelentős előnyöket élvezett a kampányban.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan örök elnök leadja szavazatát az elnök- és parlamenti választások szavazóhelyiségében Isztambulban 2023. május 14-én. Fotó: Mustafa Kamaci / Anadolu Agency / Getty Images)