Május 17-én, szerdán fejeződött be az Európa Tanács kétnapos reykjavíki csúcstalálkozója, aminek a végén a tagállamok egy jegyzéket fogadtak el az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására – tudósít róla az MTI.

Az Európa Tanács közleménye szerint a jegyzék elfogadása az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatai kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, ami a jövőben biztosítaná, hogy a háború után Oroszország jóvátételt fizessen az általa megtámadott országnak.

A 46 tagállamot számláló Európa Tanácsnak – nem uniós szerv – eddig 40 tagállama csatlakozott a jegyzék elfogadásához,

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, mivel a nyilvántartás rögzíti az áldozatok veszteségeit, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek felelősségre vonják Oroszországot a háborúért.

Az ukrán miniszterelnök, Denisz Szmihal üdvözölte a jegyzék létrehozását, emellett arra kért minden tagállamot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Ezzel szinte egy időben jelentette be Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter, hogy Magyarország az Európai Unióban addig blokkolni fogja a jelenleg még kidolgozás alatt álló 11. szankciós csomag elfogadását, illetve az Ukrajna felfegyverzését segítő közös uniós fellépést, amíg Ukrajna nem hagyja abba az „ellenséges és fenyegető” lépéseit.

A magyar külügyminiszter az elmúlt időszakban három ilyen lépést titulált annak: a kárpátaljai magyar iskolák ellehetetlenítését; azt, hogy az OTP szerepel a háború nemzetközi támogatóinak listáján; illetve a Washington Post azon értesülését, miszerint az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij korábban fel szerette volna robbantani a Barátság kőolajvezetéket.

(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök felszólal az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Reykjavíkban 2023. május 17-én. Fotó: Bartos Gyula / MTI / Sándor-palota)