Az Európai Unió az eddigieknél szigorúbban megvizsgálná a nem kormányzati szervezetek bevételeit egy, az utóbbi hónapokban bejelentett törvényjavaslat szerint. A Fidesz is támogatja az ötletet, az érintettek viszont tiltakoznak.
Az autoriter vezetők narratívájának átvételével az Európai Bizottság alááshatja a civil szervezetekbe vetett bizalmat – figyelmeztetett a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe (magyarul Európai Polgári Szabadságjogi Unió, röviden: Liberties) nevű nem kormányzati szervezet (NGO). A Politicón is közzé tett írásban az egykori TASZ-os Dénes Balázs által alapított szervezet állásfoglalása szerint a civil társadalmi szervezetek létfontosságúak az Európai Unió számára a „demokrácia és a közös értékek védelmében tett erőfeszítések szempontjából” − írta meg a Mandiner.
Mindezzel arra utaltak, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló, tavalyi beszédében új kezdeményezést jelentett be. A demokráciavédelmi törvénycsomag (Defense of Democracy) egyik elemeként arra köteleznék az Európai Unióban működő NGO-kat, hogy részletesen számoljanak el a harmadik országból, vagyis az unión kívülről érkező támogatásokkal.
A lap a Magyar Nemzet cikkét idézi, akik szerint a tervezet igencsak hasonlít a magyar civiltörvényre, ami miatt kötelezettségszegési eljárás indult, az Európai Bíróság pedig végül el is kaszálta azt. Ezt a törvénycsomagot viszont az EB május végéig véglegesítheti.
A Fidesz egyetért a javaslat tartalmi részével. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint alapvető elvárás az átláthatóság a civil szervezetektől.
Ha ezen szervezetek EU-n kívüli forrásokhoz jutnak, akkor egy ilyen rendelkezés különösen indokolt. A magunk részéről a javaslat tartalmi részével egyetértünk, hiszen egy nagyon hasonló nemzeti szabályozást alkalmaztunk korábban
– emelte ki Hidvéghi, aki egyúttal jelezte, az érintett NGO-k alighanem megpróbálják majd felpuhítani a készülő szabályozást, amelynek végső változata esetleg nem tudja majd ellátni a feladatát és megvalósítani az átláthatóságot. Hidvéghi véleménye szerint ugyanis az NGO-k jelentősen befolyásolják az ügymenetet az EU intézményrendszerén belül.
A Mandiner az említett Libertiesre úgy hivatkozik, mint amely része a pontosabban nem definiált „Soros-hálózatnak”. Ez a kijelentés arra a tényre mehet vissza, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) honlapján olvashatóak szerint „polgári szabadságjogok védelmére tett erőfeszítéseink Európa-szerte magukban foglalják több tucat nemzeti emberi jogi megfigyelőszervezet és a berlini székhelyű Európai Polgári Szabadságjogi Unió támogatását, amely arra törekszik, hogy nemzeti tagszervezeteinek egységes hangot adjon az európai vitákban”.
A Libertiesnél úgy látják, a javasolt regisztrációs és jelentéstételi követelmények megfosztanák a civil szervezeteket az elengedhetetlen finanszírozástól. Különösen azért, mert a kisebb adományozókat valószínűleg elriasztanák ezzel a korlátozással. Hiszen ők attól tartanának, hogy következménye lehet a támogatásuknak, sőt, olyan országokban, mint Magyarország, Szlovénia, Svédország, Olaszország és Lengyelország, ahol a „populisták rágalomkampányokat indítottak a civil szervezetek ellen”, akár megtorlással vagy vállalkozásuk elvesztésével is számolhatnak.
A jogszabálytervezetet illetően az EB sajtószolgálata korábban kiemelte a Magyar Nemzet megkeresésére válaszolva, hogy az intézkedés egy nagyobb demokráciavédelmi csomag része. A Győri Tibor egykori fideszes vezető jogtanácsos és elnöki tanácsadó tulajdonában álló Nézőpont Intézet politológusa, Talabér Krisztián úgy véli:
a lépés hátterében az áll, hogy az Európai Unió intézményrendszere lépéskényszerbe került a brüsszeli korrupciós botrány miatt.
A korrupciós botrányban egyébként államokkal (Katarral és Marokkóval) szemben merült fel vesztegetési vád, nem pedig nem állami szervezetekkel (NGO) szemben.