Amerikában szorít az idő, hogy Joe Biden demokrata elnök és Kevin McCarthy republikánus házelnök megállapodjon az adósságplafon megemeléséről. Az amerikai szövetségi kormány ugyanis csak június 1-ig tudja fizetni a számláit, amennyiben a Kongresszus nem emeli meg az adósságplafont, azonban a republikánusok erre csak bizonyos esetben hajlandóak. A két párt képviselői így egy game of chicken játszmába kezdtek: kérdés, ki fogja először elrántani a kormányt a szakadék előtt.
Amikor 2022 novemberében a félidős választásokon a republikánusok visszaszerezték a többséget a Képviselőházban a demokratáktól, Joe Biden demokrata elnököt két dolog zavarhatta leginkább: az osztott Kongresszusban nehezebb lesz a 2020-as elnökválasztás kampánya során tett ígéreteket megvalósítani, illetve nagyon nehéz 2023-nak néz elébe, mivel 2011 és 2013 után egy újabb, potenciális politikai krízis fenyeget:
ez pedig az amerikai adósságplafon megemelése.
A szövetségi kormány ugyanis már január 19-én elérte a Kongresszus által megállapított adósságszintet, azonban a különböző könyvelési trükköknek köszönhetően valójában csak június 1-je után járna úgy a szövetségi kormány, hogy nem tudná kifizetni a számlákat. Azonban azt, hogy Amerika fizetésképtelenné váljon, egyik párt sem szeretné, ugyanakkor a Képviselőházban vékony többséggel rendelkező republikánusok már korán bejelentették: csak abban az esetben emelik meg a 34,1 ezer milliárd dolláros adósságplafont, ha Biden és a demokraták több republikánus javaslatot is magukévá tesznek.
Az amerikai szövetségi kormány költségvetéséről a Kongresszus határoz, de az első világháborúig szinte minden egyes szövetségi költésről a képviselők döntöttek. Azonban Amerika első világháborúba való belépését követően úgy látták, hogy a háború idején ez nem hatékony és gyors módja a reagálásnak, ezért bevezették az ún. adósságplafont: meghatároztak egy számot, hogy az adminisztráció csak addig a mennyiségig halmozhat fel adósságot.
Ezt az évek során többször is emelni kellett – az elmúlt 40 évben 45 alkalommal, függetlenül attól, hogy melyik párt volt épp kormányon –, mivel az államadósság folyamatosan nő: Amerika jelenleg 34,1 ezer milliárd dollárral tartozik másoknak.
Annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter szerint az adminisztráció csak június 1-ig tudja fizetni a számlákat, mindössze ezen a héten kezdték el a pártok az adósságplafonról való tárgyalásokat, és szerdáig azok is még csak tárgyalást előkészítő találkozók voltak.
A Képviselőház republikánus házelnöke, Kevin McCarthy már korábban bejelentette, hogy nem fogja csak egyszerűen megemelni a plafont – a házelnöki pozícióját eleve csak úgy tudta megszerezni, hogy a párton belüli szélsőjobboldali Freedom Caucus tagjaival megállapodtak egy adósságplafon-stratégiában.
Ennek ellenére Joe Biden sokáig nem volt hajlandó foglalkozni az üggyel, mivel szerinte demokrata elődje, Barack Obama – akinek nem mellesleg ő volt az alelnöke – rossz precedenst teremtett azzal, hogy 2011-ben az adósságplafon kapcsán különböző alkukba ment bele az akkor is megosztott Kongresszusban.
Csakúgy, mint 2011-ben, a republikánusok idén sem akarnak egy „tiszta” emelést, azaz olyat, amiről nem alkudnak meg a pártok. Az emelésre eleve csak abban az esetben hajlandóak, ha Biden és a demokraták megígérik: a szövetségi kormány több helyen is csökkenti a kiadásokat.
Sajtóhírek szerint leginkább négy témában várnak el Bidenéktől kiadáscsökkentést a Kevin McCarthy vezette republikánus tárgyalók:
Az első téma kapcsán a felek nyitottak a republikánus javaslatra, ugyanakkor a többi kapcsán már nem ilyen nagy az egyetértés.
Ráadásul Biden egyszerre két tűz közé szorult.
Miközben a republikánusok azt szeretnék, hogy csökkentsék a kiadásokat, a demokraták baloldali szárnya azt követeli Bidentől, hogy a szerintük fontos kormányzati programok költségeit ne vágja el, és tárgyalás helyett a 14. alkotmánykiegészítéssel élve egyszerűen kerülje meg a Kongresszust – a 14. alkotmánykiegészítés ugyanis kimondja, hogy az Egyesült Államok államadóssága nem kérdőjelezhető meg.
Bernie Sanders vezetésével 11 demokrata szenátor írt nyílt levelet Bidennek, amiben erre kérik az elnököt. Sandersék ugyanis nem szeretnék, hogy republikánus kérésre Biden olyan szakpolitikai tervekről mondjon le, mint az egyetemi tandíjak elengedése vagy az elektromosautó-vásárlás állami támogatása.
Ugyanakkor ebben az esetben valószínűleg a legfelsőbb bíróságnak kellene döntenie az ügyben, mert szinte biztos, hogy a republikánusok bíróságon támadnák meg az alkotmánykiegészítés élesítését.
Emellett arról sincs egyetértés, hogy hol húzzák meg az új adósságplafont.
Jelenleg Kevin McCarthy és Biden legfőbb tárgyalója, Steve Ricchetti elég távol van attól, hogy mindenki számára elfogadható, kompromisszumos megoldásban állapodjon meg, ugyanakkor az idő szűke ellenére a tárgyaló felek bizakodóak, hogy még időben sikerül megállapodniuk – 2011-ben is szinte csak az utolsó percekben tudták megkötni a politikai alkut.
Így jelenleg is egyfajta game of chicken játszma van a felek között, ahol mindenki arra vár: mikor rántja el a másik a kormányt a szakadék előtt.
Emiatt elképzelhető, hogy csak egy ideiglenes megoldásban fognak megállapodni: a republikánusok az adósságplafont csak annyival emelik meg, hogy időt hagyjanak a tárgyalásoknak – sajtóhírek szerint McCarthyék egyszer már felajánlották, hogy jövő március végéig tolnák ki az időt.
Ugyanakkor nem elég, ha az elnök és a republikánus házelnök megállapodik: néhány republikánus képviselő jelezte, hogy ne vegyék készpénznek, hogy ők megszavazzák az adósságplafont-emelést, csakis abban az esetben, ha nekik tetsző szakpolitikai ígéreteket tesz Biden. A demokraták baloldali szárnyánál azonban több képviselőt is kellemetlenül érinthet, ha úgy kell szavaznia az adósságplafon megemeléséről, hogy közben a platformjuknak fontos programokról le kell mondaniuk.
(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök Kevin McCarthy képviselőházi elnökkel tárgyal 2023. május 9-én. Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)