Az ukrán Szabad Európa (RFE/RL) összegyűjtött néhányat a leggyakoribb elnevezések közül, amelyeket az ukránok a háború alatt adtak Oroszországnak. Ezek közül néhányat már 2022. február 24-e előtt is használtak az ukránok, a Krím megszállása és a donbaszi háború 2014-es kezdete óta szinte napi szinten használatban vannak a kifejezések. Sok különböző elnevezéssel illeti egymást a két háborúzó fél, aminek nagy szerepe is van a háborúban. Az egyes gúnynevek alapján a harcoló felek például kevésbé sajnálhatják az ellenfelet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden egyes ukrán város rakétákkal vagy drónokkal történő bombázása után, különösen, ha civil áldozatok is vannak, vagy az orosz csapatok által elkövetett újabb háborús bűncselekmények leleplezése után, napi televíziós beszédeiben „terrorista államnak” nevezi Oroszországot.
Ukrajnában a hivatalos szervek és az állami intézmények is kisbetűvel írják Oroszország nevét és fővárosát, sőt, gyakran az orosz elnök nevét is kisbetűvel írják.
Egy ilyen brutális háborúban, amelyet Oroszország folytat Ukrajna ellen, az ellenség dehumanizálása az információs és pszichológiai manipuláció egyik eleme. És figyelembe véve, hogy mit tesznek az orosz katonák Ukrajnával, mi is megpróbáljuk őket ennek megfelelően elnevezni, és például kihagyni az államuk státuszát az értékrendünkben. Ezért Oroszország kisbetűs megjelenése
– mondta Tarasz Zsovtenko politikai szakértő az RFE/RL-nek.
Ukrajna a gyakran használt „Malorosszija” (Kis-Oroszország) elnevezésre válaszul, amellyel Oroszország egyes részein ma Ukrajnát a 19. századi elnevezéssel illetik, a hatóságok és a közvélemény Oroszországot „Moszkvának” nevezi, ahogyan 1721-ig hívták, amikor Nagy Péter átnevezte Moszkvát Oroszországra.
Sőt, Ukrajnában petíciót is indítottak, hogy változtassák meg Oroszország nevét „Moszkóviára” (Moszkvai Fejedelemség). Az elnöki hivatal honlapján létrehozott petíció el is érte a szükséges számú szavazatot, és Zelenszkij nemrég arra kérte a kormányt, hogy fontolja meg a javaslatot, ami éles kritikák hullámát váltotta ki Oroszországban.
A jelenlegi oroszországi kormány minden lehetséges módon párhuzamot von államuk mai nevének hangzása és Oroszország vagy a Kijevi Rusz között. Történelmileg, kulturálisan és civilizációs szempontból minden a mi ukrán földjeinken kezdődött, az oroszok pedig a legjobb hagyományok szerint egyszerűen ellopták, egy kicsit módosították, és a sajátjukként adták ki. Ezért meg lehet érteni ezeket az ukrán javaslatokat az orosz állam nevének hivatalos átnevezésére vonatkozóan az Orosz Föderációról Moszkóviára
– mondta Tarasz Zsovtenko.
Márciusban, amikor a Zelenszkij-kormányt utasították, hogy fontolja meg az Oroszország Moszkóviára való átnevezésére vonatkozó javaslatokat, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is reagált, és ostobaságnak nevezte a feltételezést.
A „rassiszta” elnevezés az angol Russia (Oroszország) és az angol Rasicm (rasszizmus) szavakból származik.
Az elnevezés utal azon emberekre is, akik a Kreml jelenlegi, az ukrajnai háború mögött álló ideológiájában hisznek.
A „rusznya” elnevezés az orosz nép nevéből származó sértő változat. Az RFE/RL által megszólaltatott beszélgetőpartnerek szerint a „rusznya” szó nagyon népszerű az ukrán katonaság körében, a frontvonal lövészárkaiban az ellenség megjelölésére.
Az orkok John Ronald Tolkien angol író A Gyűrűk Ura című könyvéből származnak.
Az ő felfogásában az orkok sötét lények, a gonosz megtestesítői. Ez a barbár nép engedelmeskedik a Sötét Úrnak, és fegyveres erőinek alapját képezi. Hadseregük nem erővel, hanem létszámmal hódított. Az orkok rendkívül alacsony intelligenciával rendelkeztek, és nem voltak hozzászokva a kényelmes élethez
– írta erről a kifejezésről az ukrán Obozrevatel weboldal.
El kell mondani, hogy Tolkien könyveit betiltották a Szovjetunióban, mert „a szovjet emberek magukat látták az orkokban” – írja a lap.
De a klasszikus könyvből idéztek még mást is, ugyanis a Mordor elnevezést gyakran használják Oroszországra. Az elnevezés Fekete országként fordítható. Maga a szó a könyv megjelenése előtt is létezett. Korábban halálos bűnt, ellenséget jelentett.
A lapti egy ősi orosz szőtt cipő, amelyet Oroszország falvaiban a 20. század elejéig hordtak. A lapti jelenleg Oroszország patriarchális jellegét szimbolizálja sok ukrán szerint.
„A lapti az orosz elmaradottságot hangsúlyozza. Mert minden propagandatörekvésükkel szemben, miszerint ők ott egy külön civilizáció, valójában valami vad középkorban ragadtak. Ez pedig mára már a háborúval állami ideológiává vált” – magyarázta Tarasz Zsovtenko politikai szakértő.
A jelenlegi Oroszország ragaszkodik a múlthoz, és még a propagandájuk narratívái is 99 százalékban a múltba vannak csomagolva. És ebben a világképben, amelyet az orosz rezsim fest a lakosság számára, nagyon kevés a modern, és egyáltalán nincs jövő
– tette hozzá a szakértő.
Az „erdős” kifejezés a mai Közép-Oroszország Moszkva megalapítása előtti, viszonylag erdős, megközelíthetetlen, beépítetlen területeit jelenti.
Ma pedig Oroszország vadságára utal az elnevezés.
Ugyanez vonatkozik a „mocsár” kifejezésre is – az ukránok ezt a szót a közösségi médiában Oroszország „elmaradottságának” hangsúlyozására használják, kiemelve az orosz területek ókori erdeit és mocsarait. Emellett az egyik leggyakoribb jelző a szvinyoszobak, azaz a „disznókutya”.
Az orosz–ukrán háború eseményeiről folyamatosan beszámolunk percről percre tudósításunkban, amelyet itt érhet el.
(Borítókép: John Moore / Getty Images)