Nagy Andor szerint az osztrákoknak rosszulesett, hogy a magyar kormány egyeztetés nélkül engedte szabadon az embercsempészeket. A bécsi nagykövet cáfolja, hogy bekérették volna az osztrák külügyminisztériumba.
Magyarországnak szuverén joga, hogy kiutasítsa a magyarországi börtönökben fogva tartott külföldi embercsempészeket. Ez a döntés egyik szomszédos ország ellen sem irányult – mondta az InfoRádiónak Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete, miután az osztrák külügyminiszterrel tárgyalt.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter közölte, hogy minisztériuma berendeli a magyar nagykövetet a Magyarországon letartóztatott embercsempészek szabadon bocsátása miatt. Ausztria ellenezte az embercsempészek szabadon bocsátását. Nagy Andor a helyzetről azt mondta, hogy nem bekérették, hanem meghívták, konzultációra kérték fel őt az osztrák fővárosban.
Az intézkedésre az osztrákok felkapták a fejüket. Amikor bent jártam, elmondták, rosszulesik nekik, hogy ez előre nem volt leegyeztetve, azért a 700 ember elég sok, egy kritikus tömeg, nincsenek rá felkészülve, hogy közülük hányan akarnak Ausztriába menni. Ez volt az apropó
– közölte Nagy Andor. „Azt mondtam nekik, hogy Magyarországnak szuverén joga egy ilyen döntés, eszünkbe sem jutott, hogy valaki ezt sérelmezni fogja, azt gondoljuk, nem ártunk senkinek, egyik szomszédos ország ellen sem irányul ez a döntés. Arról van szó, hogy Magyarország börtöneiben körülbelül 2400 olyan fogoly van, akik embercsempészet miatt vannak elítélve, és ez már majdnem 12-13 százaléka a fogvatartottaknak, elég nagy létszámról beszélünk. Ezeknek a foglyoknak a fogva tartása komoly pénzükbe kerül az adófizetőknek, 73 különböző nemzethez tartoznak, hogy kommunikálni lehessen velük, tolmácsra van szükség, bonyolult étkezési szokásaikhoz pedig bonyolult igazodni” – tette hozzá Nagy Andor.
A nagykövet szerint a döntést a Belügyminisztérium hozta meg, mindazok esetében, akiknek már kevés volt a büntetésükből, de azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarország területét azon a határon át, ahonnan érkeztek, vagy ahonnan származnak. „Többnyire Szerbiáról, Romániáról és Ukrajnáról van szó” – mondta a bécsi magyar nagykövet.
Az embercsempészek büntetését nem engedték el, és ha újra elkapják őket embercsempészésért, akkor a hátralévő büntetésüket le kell, hogy üljék, illetve az új büntetést is, amit kapnak.
Nagy Andor nem gondolja, hogy a magyar állásponttal sikerült megnyugtatnia az osztrák külügyet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint nem irányul egyetlen szomszédos ország ellen sem a magyarországi börtönökben fogva tartott külföldi embercsempészek kiutasítása, az pedig nem új, hogy Ausztria megerősítette a határ ellenőrzését, mivel már hónapok, évek óta nehezítik a belépést.
A tárcavezető Brüsszelben, az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy előző este telefonon beszélt osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel, aki jelezte, hogy számukra „problémát vagy kérdőjeleket“ jelent a szóban forgó lépés.
Ez az intézkedés szuverén magyar döntés, az nem irányul egyetlenegy szomszédos országgal szemben, semmifajta szomszédos országbeli specifikumot nem tartalmaz
– szögezte le. Hozzátette: „Én ezt úgy fogom fel, hogy mi külföldi bűnözőket utasítunk ki, jobb is, hogyha elhagyják az országot, és nem is gondolnának arra, hogy mifelénk jöjjenek”.