A hét elején a Szabad Oroszország Légió és az Orosz Önkéntes Hadosztály partizánakciót indított az oroszországi Belgorod ellen, vélhetően ukrán támogatással, ezt azonban a hivatalos kommunikációban Mihajlo Podoljak tagadta. Minden jel arra utal, hogy az offenzíva fordulópontot jelenthet az ukrajnai háborúban.
Tisztul a kép a belgorodi támadást illetően, egyre világosabbá válik, hogy a háború szempontjából fontos csata zajlik az ukrán határhoz közel. Az sem kizárt, hogy az itteni harcok új fejezetet nyithatnak az ukrajnai háború történetében. Az első hírek még arról szóltak, hogy Ukrajnából fegyveresek lépték át a határt és elfoglaltak egy határ menti falut, Kozinkát, majd tovább nyomultak Grajvoron városa felé.
A sokszor ellentmondásos információk szerint a támadó gyalogsági egységek mellett páncélozott járművek vettek részt a támadásban, tüzérségi és drónos támogatással, megütköztek az orosz határőrséggel, majd leküzdve a nem túl számottevő orosz ellenállást ellenőrzésük alá vontak 35 négyzetkilométernyi Oroszországhoz tartozó területet. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség legutóbbi híre szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a belgorodi eseményekről, és megkezdődött a terrorellenes művelet, a „szabotőrök” kiűzése – derül ki az RTL összefoglalójából.
Felmerült egy olyan hipotézis is, miszerint az oroszok által indított rakéta célja valójában a Belgorodtól mintegy 74 kilométerre található ukrán nagyváros, Harkiv lehetett.
Mint kiderült, a meglepetésszerű offenzívát a Szabad Oroszország Légió indította Ukrajna területéről, akikhez az Orosz Önkéntes Hadosztály csatlakozott. A Szabad Oroszország Légió egy kisebb félkatonai egység, amit 2022 márciusában, két héttel az orosz támadás megindulása után hoztak létre egy, az ukránokhoz átállt orosz századból. A légió legismertebb arca az ukrán származású Igor Volobujev, az orosz Gazprombank egykori alelnöke, aki tavaly februárban disszidált Oroszországból.
Azt, hogy pontosan mi zajlik Belgorodban, egyelőre nehéz lenne behatárolni, az viszont már biztos, hogy a Szabad Oroszország Légió és az Orosz Önkéntes Hadosztály részben orosz, részben pedig amerikai páncélozott járművekkel felszerelt egységei ellenőrzésük alá vontak több határ menti települést.
Mint arról korábban az Index is írt percről percre beszámolójában, gránátot találtak az egyik orosz bomba lezuhanásakor Belgorodban, ami a lakosság tömeges evakuálását vonta maga után, több mint háromezer embert vontak ki a városból.
A bombát később elszállították a helyszínről, és mint kiderült, egy kiképzőközpontban fogják hatástalanítani, a helyi lakosok pedig azóta már visszatérhettek a városba. Egy szakértő azonban felvetette, furcsa, hogy csak egy bomba robbant fel, ha valóban vészhelyzet miatt kellett kiengedni a lőszert a repülőgépből. Ezek szerint egy másik lőszer is földet ért, de az nem detonált.
Az ukránok mindeközben tagadták, hogy közük lenne a belgorodi harcokhoz. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója úgy fogalmazott, „a megszorítások mindig elkerülhetetlenül gerillamozgalommá válnak, fegyverrel a kézben. Ukrajna érdeklődéssel figyeli az oroszországi belgorodi területen zajló eseményeket és tanulmányozza a helyzetet, de semmi köze hozzá”.
Az világosan látszik, hogy az orosz hadsereg nem volt felkészülve egy ilyen erejű akcióra, Putyin terrorellenes katonai művelete nem tudta megfékezni a Szabad Oroszország Légió egységeinek előrenyomulását. Egy dolog biztos,
a belgorodi akció az orosz–ukrán konfliktus eddigi legnagyobb támadása, amely orosz területek ellen zajlott.
Az RTL összefoglalója szerint Podoljak magyarázata azért érdekes, mert igazából a 2014 óta Ukrajna ellen zajló orosz proxy-hadműveletekre utalt vele. Mint írják, Oroszország ugyanis a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok létrejöttéhez vezető harcokban hivatalosan soha nem vett részt, az ukrán fegyveres erők ellen harcoló, közkeletűen „kis zöld fickók” (little green men) néven emlegetett orosz katonák papíron nem Oroszország háborúját vívták a Krím-félsziget megszállása után.
Mindezek alapján arra következtetnek, hogy Ukrajna Belgorodnál az oroszok taktikáját fordítja Putyin ellen. Ennek két fő oka lehet. Egyrészt stratégiai előnyt lehet vele kovácsolni, ugyanis a hosszú hónapok óta tartó bahmuti csata után az amúgy is kimerült orosz erők kénytelenek lesznek megosztani figyelmüket. Másrészt geopolitikai hatása is lehet a belgorodi támadásnak, ugyanis ha a város szakadár állammá válna, az beindítaná az Orosz Föderáció erodálódását.