Pár nyugati országgal szemben a nagyhatalmak egyelőre vonakodnak attól, hogy Ukrajnát F–16-os vadászgépekkel lássák el. Ennek oka nagyrészt abban keresendő, hogy az ukránok kiképzése sok időt és erőforrást igényelne.
Ukrajna amerikai gyártású F–16-os vadászrepülőgépekhez került közelebb a hétvégén, amikor Joe Biden amerikai elnök támogatta a kijevi pilóták kiképzését. Biden a G7-ek vezetőivel tartott csúcstalálkozón nyilatkozott néhány nappal azután, hogy Nagy-Britannia és Hollandia jelezte, segítenek Ukrajnának F–16-osok beszerzésében, és igyekeznek javítani az ország orosz légitámadások elleni védekezésén.
A háromnapos csúcstalálkozó programtáblája a megszokottakhoz képest nem volt túl sűrű, ugyanakkor Zelenszkij érkezése ezt kicsit felborította: ugyan többen is tudták már a találkozó kezdetén, pénteken, hogy miután végez az Arab Ligával való tárgyalásával az ukrán elnök, akkor a G7-csúcsra is várják, de a várthoz képest végül egy nappal korábban érkezett, ami miatt kicsit kapkodóvá vált a csúcstalálkozó.
Zelenszkij célja a csúcstalálkozón elég egyértelmű volt. A nemrégiben Európában több államot is meglátogató ukrán elnök már régóta kommunikálja, hogy mi szerepel Ukrajna kívánságlistájának élén, ha katonai támogatásokról van szó: ez a fejlett, többdimenziós vadászrepülőgép, az amerikai fejlesztésű F–16-os.
Legutóbb például Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy szeretne létrehozni egy vadászgép-koalíciót, ami úgy tűnik, lassan sikerül is neki: a G7-ek közül többen is jelezték, hogy hajlandóak adni az Ukrajna által régóta vágyott fegyverből, és ami a legfontosabb, az eddig ezt blokkoló Joe Biden amerikai elnök is beállt a támogatók közé,
igaz, jelenleg ők még csak kiképzést ígértek, repülőt nem.
Az F–16-osok a jelenleg Ukrajna flottájában található, nagyrészt szovjet időkből származó repülőgépekhez képest nagy előrelépést jelentenek. Volodimir Zelenszkij elnök üdvözölte Biden döntését, az elemzők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a repülőgépek nem jelentenek gyógyírt mindenre, és vannak olyan sebezhetőségeik, amelyekről Moszkva jól tud, és amelyeket ki is használhat.
Arra a kérdésére, hogy az F–16 jelentheti-e a különbséget, a válaszom az, hogy nem
– mondta egy neve elhallgatását kérő pilóta a CNN-nek.
Az F–16-osok egy hajtóműves, többcélú sugárhajtású repülőgépek, vagyis légi vagy földi támadások esetében is használhatók. Az Egyesült Államok légiereje az F–16-ot, amely először az 1970-es években repült, viszonylag olcsó, nagy teljesítményű fegyverrendszerként tartja számon. A vadászgépekből több ezret gyártottak az évtizedek során, és több százat exportáltak szerte a világon. A Flight Global World Air Forces jegyzéke szerint idén csaknem 2200 F–16-os működik világszerte, ami a világ teljes harci légiflottájának 15 százalékát teszi ki, ez pedig azt is jelenti, hogy ez a típus a legnépszerűbb a bolygón.
Az ukrajnai F–16-osok várhatóan régebbi verziók lesznek, amelyek a nyugati szövetségesek flottáiban szerepelnek. Elemzők szerint az F–16-osok, amelyeket Ukrajna kapna, nem a legrégebbi repülőgépek, hanem olyan középkorú gépek, amelyekben a repüléselektronikát és a szoftvert javították. Az ukrán vezetés szerint körülbelül 200 F–16-osra van szükségük.
Vannak más repülőgépek, amelyek hatékonyabbak az F–16-nál, de ezek kisebb számban állnak rendelkezésre, emiatt pedig nem is szállíthatók. Ezek alatt elsősorban az amerikai F–35-ösöket és F/A 18-asokat, valamint a francia Rafale-repülőgépeket értik. Szakértők szerint azonban műszakilag a legjobb repülőgép vitathatatlanul a svéd Gripen, amelyet a Magyar Honvédség is alkalmaz.
Az ukrán kormányzat eddig nem közölte, hány repülőgépet és pilótát veszített, de kétségtelenül érződik az egyéves lemorzsolódás hatása. Ami még rosszabb, az oroszok által a tél folyamán a létfontosságú infrastruktúrákat és lakóterületeket célzó rakéta- és dróntűz veszélyesen alacsonyra csökkentette Ukrajna légvédelmi rakétakészletét.
Különleges probléma az, hogy Oroszország használja az iráni Sahid–136 drónt, amely precíziós csapásokat tud mérni rosszul védett célokra, például erőművekre. Az eltávolításukhoz szükséges lőszerek többsége sokszor drágább, mint maga a Sahid-drón, amely körülbelül 20 ezer dollárba kerül. Az ukránok attól tartanak, hogy az F–16-osok vagy más nyugati gyorsrepülőgépek nélkül romlik a képességük, hogy ellensúlyozzák Oroszország légi fölényét.
Miért nem látta el őket még a Nyugat? Ennek egyik oka az, hogy egyes vezetők attól tartanak, hogy
Ukrajna F–16-osokkal való felszerelése lehetővé tenné, hogy csapásokat mérjen Oroszország területére, ami eszkalációval és nukleáris megtorlással fenyeget.
Egy másik gyakran említett ok az, hogy az F–16-os egy összetett fegyverrendszer. A pilótáknak legalább három hónapos kiképzésre, a szerelőknek pedig még több időre van szükségük. A vadászgép jelentős logisztikai támogatást és hosszú, sima kifutópályákat is igényel a felszálláshoz.
Az igazság az, hogy az F–16-os esetében – a tankokhoz hasonlóan – sok függ attól is, hogy hogyan használják. Szakértők szerint a 133 napos képzés elvégzése után is legalább egy év szükséges ahhoz, hogy a vadászgépek irányítására teljes képesítése legyen a pilótáknak. Emellett az F–16-osok sok karbantartást igényelnek, amelyet 16 repüléssel töltött óra után mindig el kell végezni.
Az F–16-ossal való repülés megtanulása csak egy része a csatának. Az amerikai pilóták először repülni tanulnak meg, majd megtanulnak két F–16-ost, majd négy F–16-ot vezetni. Ez egy többéves folyamat, és ez csak az alapvető taktikai műveletekre vonatkozik
– mondta a már korábban idézett pilóta.
Felmerül az a kérdés is, hogy az ukrán F–16-osoknak hol lenne a bázisuk. A nyugati repülőgépek behozatalához Ukrajnának fel kell újítania és potenciálisan meg kell hosszabbítania számos kifutópályát, amelyet Oroszország valószínűleg észlelne. Ha csak néhány repülőtér lenne alkalmas és ismert helyeken, az összpontosított orosz támadások akadályozhatnák az ukrán F–16-osok repülését.
Ha Ukrajna le tudja gyűrni a logisztikai és karbantartási akadályokat, és biztonságos kifutópályákat tud találni, ahonnan F–16-osok repülhetnek, akkor is szüksége van a megfelelő fegyverzetre ahhoz, hogy hatékony legyen az Oroszország által használt kulcsfontosságú vadászgépekkel, például a Szu–25-tel és a MiG–31-gyel szemben.
A fejlett nyugati vadászrepülőgépek átadásának előnyei a légi fölény megszerzésében valószínűleg csak akkor valósulnak meg, ha nagy mennyiségű nyugati gyártású lőszerrel társítják a beszerzéseket.
Az F–16-osok fejlett nyugati fegyverzete ugyanis drága lenne. Például egy közepes hatótávolságú rakéta (AMRAAM) körülbelül 1,2 millió dollárba kerül, elkészítése pedig közel két évbe telik.
Az Egyesült Államok AMRAAM-okat és egyéb fegyvereket biztosíthat készleteiből, de a hosszú gyártási idő miatt fennáll annak a veszélye, hogy saját készletei kimerülnek, amely később nagy problémát jelentene olyan konfliktusban, amelyben közvetlenül érintettek az amerikai erők.
(Borítókép: F–16-os vadászgép. Fotó: USAF / Getty Images)