Újabb három uniós tagállam csatlakozott ahhoz a Franciaország által létrehozott csoporthoz, amely azt szeretné elérni, hogy az Európai Unión belül fellendítsék az atomipart. A csoport tagjai szerint a 2050-ig kitűzött uniós klímasemlegességi célokhoz a nukleáris reneszánsz elkerülhetetlen. Ugyanakkor az Európai Bizottság és leginkább Németország ellenzi az atomenergiát.
Májusban ültek össze harmadszor azon EU-tagállamok energiaügyi miniszterei, amelyek azon fáradoznak, hogy létrehozzanak egy uniós atomenergiai szövetséget.
A legelső, még február végén, Stockholmban tartott találkozó után következő az unió legmagasabb szintjén is az atomenergia mint zöldenergia elfogadásáért harcoló Franciaországban, Párizsban került sor, ahova 16 uniós tagállam energiaügyi miniszterei mellett Olaszország mint megfigyelő, az Egyesült Királyság pedig mint meghívott vendég vett részt.
Azaz a februári, alakuló találkozó óta három további tagállam csatlakozott a Franciaország által megálmodott szövetséghez.
Így a még február végén Stockholmban megalakított szövetséghez – amelynek tagjai Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia és Belgium – az idén új kormányt alakító Észtország és Románia csatlakozott, míg Olaszország megfigyelőként, az EU soros elnökségét ellátó Svédország pedig az elnöksége miatt semlegesként vett részt a május 15-i ülésen.
Az atompárti szövetség megalakulása nem egy meglepő fordulat Emmanuel Macron francia elnök részéről.
Macron már régóta hangoztatja, hogy szerinte a klímasemleges jövő záloga a megújuló energiák mellett a nukleáris reneszánsz.
Macron ezzel kapcsolatosan már 2021-ben is írt levelet az Európai Bizottságnak, míg odahaza a francia elnök eleve azt tervezi, hogy 2050-ig további 14 atomerőművet építenek, miközben a francia elektromos áram 68 százalékát már eleve atomenergiával termelnék meg.
A szövetség létrehozásának a célja, hogy az Európai Unióban a klímacélokat tekintve az atomenergiát is vegyék be a zöldenergia-források közé, és letörje a nemrég utolsó atomreaktorait bezáró Németország vétóját – sajtóhírek szerint az Európai Bizottság ún. Net Zero Industry Plan (a nettó nulla kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály) nevet viselő tervezetében az atomenergia azért nem kapott helyet a „stratégiailag klímasemleges technológiák” listáján, mert Berlin azt vétózta, így a rendeletjavaslat kétértelműen fogalmaz az atomenergia kapcsán.
Ugyanakkor Franciaországnak nemcsak az a célja, hogy az uniós döntéshozatalban az atomenergia-pártiakat összefogja,
hanem emellett a hasonlóan gondolkodó országok közötti összefogást és együttműködést is erősítené az atomipar kapcsán – például kutatás és fejlesztés vagy akár gyártás területén is. De további cél a biztonsági előírásoknak az uniformizálása, mint amiről a megalakulásukról szóló közleményükben is írtak.
A francia energiaügyi miniszter, Agnes Pannier-Runacher által összehívott májusi találkozón a tagállamok miniszterei két témát vitattak meg:
vagy ahogy Pannier-Runacher fogalmazott: „az európai nukleáris ipar újraindulásáról” volt szó. Utóbbihoz csatlakozott egyébként az Európai Unióból immáron kilépő Egyesült Királyság is, mivel a szigetországban jelenleg két francia gyártmányú reaktort építenek, de a jövőben elképzelhető, hogy további reaktorokat rendelnének be Franciaországtól.
Az orosz függőség azért fontos téma, mert sok tagállam atomipara – elsősorban a közép-kelet-európai országok – az orosz nukleáris fűtőanyagtól függ. Ilyen többek között a tanácskozáson részt vevő Magyarország mellett a nemrég új kormányt alakító Bulgária és az időközi választások elé néző Szlovákia. Az esetükben a francia energiaügyi miniszter szerint legalább egy évtized kellene, hogy az orosz nyersanyagot teljesen leváltsák.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezen országok nem részesei a közös tervezgetésnek: a tanácskozáson részt vevő tagállamok elkezdtek kidolgozni egy útitervet, hogyan lehetne fellendíteni az európai atomipart, amit tervek szerint a június 19-i energiaügyi Európai Unió Tanácsa ülésén prezentálnak.
A tanácskozás nyilatkozástervezete szerint ezt öt pillérben képzelnék el:
Az Euractiv által szemlézett közös nyilatkozat szerint a szövetség célja, hogy 2050-ig a jelenlegi 100 GW teljesítményt további 50 GW-tal növelnék, ami azt jelenti, hogy legalább 30, de lehet, hogy 45 új atomreaktort kellene az elkövetkezendő szűk 30 évben üzembe helyezni – a francia energiaügyi miniszter ebbe beleszámolta a már elöregedett, az ebben az időintervallumban kivezetendő atomreaktorok cseréjét is.
Ezekkel a betervezett vagy tervezés alatt álló reaktorokkal egyébként az atomenergia 2050-ig nem növelné, csak megtartaná a jelenlegi 25 százalékos részesedését az uniós villamosenergia-termelésben.
Ugyanakkor ez a francia miniszter számításai szerint így is 450 ezer új munkahelyet hozna létre az Európai Unióban.
Emellett arra kérik a jelenleg Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok közötti közös kezdeményezések kidolgozását. Míg a szövetség tagjai azon dolgoznak, hogyan lehetne szabványosítani az új atomreaktorok tervezését.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2022. május 31-én. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)