Rastislav Kácer szerint a Fidesz közgyűlésein úgy érezte magát, mintha az 1930-as évek Németországában, a náci párt kongresszusán lenne. A volt szlovák külügyminiszter budapesti nagykövetként öt évet élt Budapesten, és úgy véli, hogy a magyar kormánynak területi igényei, revizionista elképzelései vannak.
„Amikor a Fidesz közgyűlésén legutóbb vendégként részt vettem, akkor szörnyű beszédeket hallottam. Úgy éreztem magam, mintha az 1930-as években az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Adolf Hitler náci pártja) kongresszusán lennék. Isten által kiválasztott nemzetről és arról hallottam beszédeket, hogy mindenki a magyarokat bántja, történelmi igazságtalanság érte őket. Ha pedig az ember Magyarországon él, akkor mást sem hall, mint azt, hogy Trianon milyen igazságtalan volt” – mondta az ujszo.com-nak adott interjúban Rastislav Kácer, aki öt éven keresztül volt Szlovákia budapesti nagykövete, majd tavaly szeptembertől idén májusig, az új szakértői kormány megalakulásáig a külügyminisztériumot vezette.
A volt külügyminiszter az interjúban arról is beszélt, hogy nem tartja magát hungarofóbnak, mert neki is magyar gyökerei vannak. Kácer szerint csak a magyar kormány bírálata miatt akasztották rá a hungarofób jelzőt. „Ez nem igaz, hiszen nekem is magyar gyökereim vannak. Ha hungarofób lennék, akkor a saját felmenőimet is gyűlölném, ami nem lenne normális” – mondta a korábbi szlovák külügyminiszter.
„Öt évet töltöttem Budapesten, azóta, de azelőtt is aktívan követtem a magyar kormány politikáját, amely nagyon nyugtalanító. Orbán Viktor fokozatosan eljutott a liberális pozícióból a nemzeti radikális álláspontra. Fokozatosan átvette a radikálisabb nézeteket. Akkor arról beszélt, ne bíráljuk őt emiatt, hiszen ezt azért csinálja, hogy a Jobbiktól választókat vonjon el, visszaszorítsa ezt a szélsőséges pártot. Mi, diplomaták azonban mondtuk neki, ha magába olvasztja ezeket a nézeteket, a nacionalista, irredenta, revizionista ideákat, akkor ő maga változik Jobbikká” – emlékezett vissza a Magyarországon töltött időre. Kácer szerint Magyarországon is az történik, ami Oroszországban, hogy egyfolytában a történelmet tematizálja a hatalom.
Ha megnézzük azt, milyen átalakuláson ment keresztül Orbán, és milyenen Putyin, akkor azt látjuk, hogy mindketten nagyot változtak. Az orosz vezető sem úgy indult, hogy a Szovjetunió szétesésén vagy az orosz imperialista dominancia elvesztésén kesergett. Folyamatosan jutott el oda. Hiszen, ha meg akarta tartani a korrupcióval átszőtt, autokratikus és oligarchikus hatalmát, akkor az egyetlen lehetősége az volt, hogy feszültséget keltsen, és ellenségképet alkosson. Pontosan erre az útra lépett Orbán Viktor is
– mondta a korábbi szlovák külügyminiszter, aki szerint Orbán Viktor folyamatosan és fokozatosan építette az ellenségképet. „Arról beszélt, senki sem akar jót a magyaroknak, illetve hogy a germán és szláv tengerben lévő magyaroknak harcolniuk kell a megmaradásukért” – tette hozzá.
Magyarország és Oroszország esetében tehát két hasonló államot látunk, és Orbán Viktort, aki leszakad az európai egységtől, és olyanokról beszél, amiket senki nem ért Európában. Mindeközben egyre erősíti a trianoni retorikáját. Így aztán minden ún. konkludens, vagyis meggyőző következtetésekre lehetőséget adó viselkedési minta jelen van, ami a külpolitikával foglalkozók számára vörös jelzést kell jelentsen. Ha nincsenek területi követelései, akkor miért kollaborál ilyen intenzíven Putyinnal, miért van az, hogy a nemzetpolitika keretében súlyos milliókat fektet a környező országokban élő magyarok integrációjába?
– mondta Szlovákia korábbi budapesti nagykövete, aki szerint elég csak meghallgatnia valakinek Orbán Viktor rádióinterjúját, és bizonyítékot talál arra, hogy a magyar kormány revizionista, és a területi követelések kérdése aktuális.