Az igazságügyminiszter szerint az európai baloldal elítéli Magyarország békepárti politikáját, és ezért akadályoznák meg azt, hogy Magyarország töltse be az Unió soros elnöki posztját. Szerinte azonban az Európai Parlamentnek ebbe a kérdésbe nincs beleszólása.
Az Európai Parlament azért kívánja megakadályozni, hogy 2024 második félévében Magyarország öltse be az uniós tanácsi elnökséget, mert az intézmény baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.
A tárcavezető a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az EP kezdeményezése az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.
Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy az Európai Parlament, mely „korrupciós botrányokban fürdik”, betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket. Ellenőrizni akarja továbbá, hogy az Európai Parlament az európai demokráciát és az európai állampolgárok érdekét, vagy saját hatalmi érdekeit szolgálja-e – emelte ki az igazságügyi miniszter.
Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel
– fogalmazott.
Varga Judit, az uniós tanácsnak a jogállamiság betartása ellenőrzésére, az uniós szerződések hetes cikke szerint Magyarországgal szemben indított eljárásról folytatott keddi meghallgatást „beteg, megfáradt eljárásnak” nevezte. Kijelentette: egyértelmű, hogy az EP kezdeményezésére öt évvel ezelőtt kezdett eljárás esetében továbbra is politikai nyomásgyakorlásról van szó.
Korábban a bevándorlást ellenző álláspontunk volt a probléma, aztán a családok védelme, majd pedig a magyar kormánynak, a magyar emberek által támogatott békepárti álláspontja nem tetszik az Európai Parlament baloldali többségének
– fogalmazott. Ezen kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nincs összefüggésben az uniós tanács elnöki tisztségével. Az elnökség kötelesség és megtiszteltetés, nem pedig egy olyan jog, amit el lehetne venni egy országtól.
Végül azt is közölte, hogy az uniós parlamentnek „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját”. Az Európai Parlamentet a maga helyén kell kezelni, az EP a megoldás helyett mindig a probléma részévé akar válni. Ahelyett, hogy egyes európai politikusok a saját választóik igényeivel foglalkoznának, egy ország demokratikusan megválasztott kormányát és szavazóit támadják.
Éppen ezért a legfontosabb, hogy az európai polgárok levonják a tanulságot és véleményt mondjanak a jövő nyár elején esedékes európai parlamenti választásokon – tette hozzá Varga Judit.