Az Európai Politikai Közösség, az EPC az Ukrajna ellen indított háború után jött létre azzal a szándékkal, hogy a kontinens szolidaritását fejezze ki Oroszországgal szemben. A moldovai csúcsértekezlet immár a második, és ezen az Európai Unió 27 tagországa mellett más nemzetek is képviseltetik magukat, összesen több mint negyvenen.

Kisinyovba várják mások mellett a briteket és a nyugat-balkáni országok vezetőit is.

Annyi bizonyos, hogy Törökországot nem az újraválasztott elnök fogja képviselni – ezt a Politico szerint a szervezésben részt vevő tisztviselők erősítették meg. A 69 éves Erdogan várhatóan pénteken mutatja be új kabinetjét, amelynek beiktatását másnapra tervezik.

Az EPC nyitótalálkozóját tavaly Prágában tartották. A török elnök azon megjelent, de a csúcstalálkozót lezáró vacsorán szócsatába keveredett görög kollégájával, Kiriákosz Micotákisz akkori miniszterelnökkel, aki a minapi választásokon nem szerzett abszolút többséget, így egyedül nem tudott kormányt alakítani.

A kisinyovi csúcsot megelőzően az európai vezetők a pozsonyi biztonsági konferencián találkoztak, de nem jelent meg mindenki. Alekszandar Vucsics szerb elnök két napja, a koszovói zavargások után mondta le részvételét, és arra hivatkozott: „népével és katonáival” marad. Albin Kurti koszovói kormányfő is vonakodott a szlovák fővárosba utazni, végül azonban megjelent, de a párbeszéd a két vezető között elmaradt.

Elszalasztottuk a lehetőséget, hogy meghallgassuk a kelet-európai uniós országokat

Vlagyimir Putyin elnök tavaly Ukrajna lerohanásával felébresztette a NATO-t – ezt mondta a pozsonyi GlobSec találkozón a francia elnök. Emmanuel Macron egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy az orosz invázióval szembeni küzdelemben „kézzelfogható és hiteles” biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.

Elismerte, hogy 2019 decemberében kemény szavakkal illette a NATO-t, és felidézte, hogy akkoriban „agyhalottnak” nevezte a nyugati védelmi szövetséget.

„Vlagyimir Putyin a legsúlyosabb áramütéssel rázta fel” – tette hozzá, és leszögezte, hogy Ukrajna „ma Európát védi”, ezért a Nyugat érdeke, hogy Kijev biztonsági garanciákat kapjon a NATO-tól.

– így utalt a nyugat- és kelet-európai uniós tagok közötti tartós nézeteltérésekre, például Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben. „Egyesek szerint elszalasztották a lehetőséget, hogy csendben maradjanak. Mi pedig elszalasztottunk egy lehetőséget, hogy meghallgassuk őket. Ennek véget kell vetni” – jelentette ki, és tapsot kapott érte.

Macron Jacques Chirac egykori francia elnök megjegyzésére utalt, aki szerint azok a kelet-európai országok, amelyek 2003-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellé álltak a Franciaország és Németország által ellenzett iraki invázióban, elszalasztottak egy „remek lehetőséget arra, hogy csendben maradjanak”.

Az agressziót követően az unió keleti országai, például Lengyelország, bírálta Macront, amiért nyitva tartja a kommunikációs csatornákat Putyinnal. A francia elnök hetekkel az invázió előtt tett látogatást a Kremlben, hogy megpróbálja lebeszélni Putyint Ukrajna megtámadásáról.

A kelet-európai kormányok bírálták Macron 2022 júniusában tett nyilatkozatát is, miszerint fontos, hogy ne „alázzák meg” Oroszországot, holott a francia elnök egy, az ukrán győzelmet követő békerendezésről beszélt, és óva intett attól, hogy megismétlődjön az 1919-es versailles-i szerződés, amely az első világháború végén brutális feltételeket szabott Németországra.

Macron pozsonyi beszéde „éles retorikai változást” jelent az ukrajnai háború kezdetén tanúsított álláspontjához képest – jegyezték meg a kommentátorok. Egyikük megállapította, hogy most „nagyon keményvonalas” Oroszországgal szemben.

(Borítókép: Miroslav Wlachovsky szlovák (b2) Alexander Schallenberg osztrák (j2) és Jan Lipavsky cseh külügyminiszter (j) részt vesz a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórum egyik panelbeszélgetésén Pozsonyban 2023. május 29-én. Fotó: MTI / EPA / GLOBSEC)