A NATO azt állítja, hogy kész további csapatokat küldeni Koszovóba, miután az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezését követően zavargások törtek ki a többségi szerb területeken.
Pristina és Belgrád egymást hibáztatta a zavargásokért, Alekszandar Vucsics szerb elnök pedig a polgármesterek eltávolítását követelte.
Az Egyesült Államok is bírálta a polgármesterek kinevezését, amelyre azután került sor, hogy a szerb lakosok bojkottálták a helyi választásokat, írja a BBC.
Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, de Szerbia nem ismeri el azt.
A NATO kedden további 700 katonát küldött Koszovóba, de Jens Stoltenberg főtitkár szerint még több békefenntartóra lehet szükség a térségben.
„Ott leszünk, hogy szavatoljuk a biztonságos és stabil körülményeket, továbbá, hogy megnyugtassuk a kedélyeket és csökkentsük a feszültséget" – mondta Stoltenberg újságíróknak csütörtökön.
Május 26-án a szerb hadsereg legmagasabb készültségi szintjét rendelte el Alekszandar Vucsics szerb elnök azt követően, hogy zavargások törtek ki Koszovóban és Metohijában. Az április 23-i, előrehozott koszovói választások az ország északi részén óriási felháborodást keltettek a helyi, javarészt szerbek lakta területeken.
A zavargások hétfőre sem csillapodtak, reggel a koszovói Zubin Potok önkormányzati épülete előtt alakult ki összetűzés a KFOR, azaz a koszovói NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő egységei és a szerb tüntetők között. Az erőszakos demonstrálók a Kosovo Force (KFOR) magyar katonáit is megtámadták, többen is megsérültek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden számolt be a katonák hazatéréséről. Mint mondta,
ÖSSZESEN 27 MAGYAR KATONA SÉRÜLT MEG KOSZOVÓBAN.
A katonák közt súlyos sérültek is vannak, de életveszélyes sérülést egyik katona sem szenvedett.