Május 26-án a szerb hadsereg legmagasabb készültségi szintjét rendelte el Alekszandar Vucsics szerb elnök, miután zavargások törtek ki Koszovóban. Az április 23-i, előrehozott koszovói választások miatt.

A zavargások hétfőre sem csillapodtak, reggel a koszovói Zubin Potok önkormányzati épülete előtt alakult ki összetűzés a KFOR, azaz a koszovói NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő egységei és a szerb tüntetők között. Az erőszakos demonstrálók a Kosovo Force (KFOR) magyar katonáit is megtámadták, többen is megsérültek. A NATO kedden további 700 katonát küldött Koszovóba, de Jens Stoltenberg főtitkár szerint még több békefenntartóra lehet szükség a térségben.

Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: álválságok vannak a Balkánon, amelyek messze vannak az eszkalációtól.  „A jelenlegi helyzet beleillik egy mintázatba: ha Belgrádnak vagy Pristinának, tehát a szemben álló feleknek, a szerbeknek vagy a koszovóiaknak nem tetszik a másik lépése, akkor nagyon könnyű válsággócokat eszkalálniuk, és még könnyebb megoldaniuk, ha van politikai akarat vagy megfelelő a nemzetközi nyomásgyakorlás” – fogalmazott a szakértő.

Hangsúlyozta azt is, hogy a válságok megoldása csak abban az esetben lehetőség, ha mindkét fél politikai akarata megvan, amit a kölcsönös előnyök mozgatnak.

Itt nemcsak külpolitikai, regionális játszmákról beszélünk, hanem jelentős belpolitikai hozzáadott értéke is lehet annak, ha Vucic elnök Szerbiában vagy Kurti miniszterelnök Koszovóban meg tudja oldani az adott helyzetet

– vélekedett Németh Ferenc.

Szerinte a jelen helyzetben mindkét országban stabil a belpolitika, nagy támogatásnak örvendhet a két ország vezetője. A problémát az jelenti, hogy Szerbia egyelőre nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Koszovó nemzetközi státusza rendezetlen, az országok fele elismeri, a másik nem. Ettől függetlenül nagyon érdekes, hogy néha úgy tűnik, Vucic és Kurti nagyon jól profitál abból, ha nem rendezik a viszonyukat. Nemzetközi téren és otthon is

– jelentette ki. Majd hozzátette, nem Koszovó az egyetlen félig elismert nemzet. Példának Tajvant hozta fel, ami szerinte elégedett a jelenlegi státuszával, bár más gazdasági, politikai körülmények között működik a két ország.

Végül a szakértő kiemelte: Bosznia-Hercegovina vagy Észak-Macedónia helyzetére is nagy hatással van, mi történik Koszovóban. Úgy véli, ha Szerbia elismerné Koszovót, azzal új folyamatok indulnának el, más balkáni országok között is.

(Borítókép: Erkin Keci / Anadolu Agency / Getty Images)