Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari kormányfő a hónap elején tárgyalt személyesen a tálibok legfőbb vallási vezetőjével, Haibatullah Akhundzad mollával Kandahárban. Az eddig titokban tartott találkozó meglepte a diplomácia világát, mert ez azt jelenti, hogy a tálibok keresik az utat vissza a nemzetközi közösségbe, évek óta tartó elszigeteltség után.
Az amerikai diplomáciát is értesítették a katariak a találkozóról, Washington egyelőre óvatos ebben a kérdésben. Ez az egyeztetés azért is fontos, mert állítólag Haibatullah Akhundzad a 2021. augusztusi tálib hatalomátvétel óta nem tárgyalt egyetlen külföldi politikussal sem személyesen. Források szerint al-Thani a találkozón a lányok oktatási tiltását és a nők munkavállalásának kérdését is felvetette.
Korábban Katar volt az az arab állam, amely legélesebben bírálta Afganisztánt a nők jogai és helyzete miatt, viszont már régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatot Kabullal. Korábban az Egyesült Államok azt követelte a táliboktól, hogy tartsák magukat ahhoz, amit ígértek és oldják fel a lányok iskoláztatására és a nők munkavállalására vonatkozó tiltásokat. Ez utóbbi esetben pedig tegyék lehetővé, hogy afgán nők is dolgozhassanak az országban működő ENSZ szervezeteknél és egyéb civil csoportoknál, illetve a tálib adminisztrációban dolgozhassanak nem-tálib afgánok is.
Egyébként a nyitás Afganisztán felé is abba sorba illeszkedik, amely a Közel- és Közép-Keleten év eleje óta megkezdődött rendezési, békéltetési folyamatba illik.
A tárgyalásokról felröppent hírt sem az amerikai külügyminisztérium, sem pedig a tálibok nem akarták kommentálni. Katar egyébként már régóta szorgalmazza, hogy a nemzetközi közösség állítson fel egy menetrendet, amelynek pontjait ha teljesítik a tálibok, akkor apránként megindulhatnak a segélyek és valahogy visszakerül az iszlám emírség a világ politikai térképére.
A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét megelőzően Afganisztán létezése, az ország államapparátusának működése a külföldi segélyektől függött.Az Egyesült Államok által vezetett koalíciós erők és a nemzetközi közösség nem tett komoly erőfeszítést annak érdekében, hogy „leszoktassa” Afganisztánt erről a függőségről, amely – nem mellékesen – a mindent átszövő korrupció melegágya is volt. Az invesztált dollármilliárdok jelentős része azonban a korrupció csatornáin keresztül vándorolt a politikai és fegyveres erők vezetőinek zsebébe, olvadt el a bürokrácia áttekinthetetlen dzsungelében, kisebb része került csak az afgán gazdaságba.
Miután az amerikai és szövetséges erők kaotikus körülmények között 2021-ben elhagyták az országot és megtörtént a tálib hatalomátvétel, gyakorlatilag visszaállítottak minden olyan intézkedést, amely már első országlásuk idején, a kétezeres évek elején, érvényben volt.
Ezek magába foglalták a szigorú iszlám törvénykezés, a saria hatályba lépését, korlátozták a nők lehetőségeit mind a munkaerőpiacon, mind pedig a tanulásban. Előbb az egyetemekről tiltották ki őket, majd tilos lett a lányok számára a középiskola látogatása is. Ezeknek az intézkedéseknek a visszavonását, vagy felpuhítását szerette volna elérni a Nyugat, azonban a kérések süket fülekre találtak. Akkor befagyasztották az afgán rendszerhez köthető összes pénzügyi forrást, ez pedig azt jelentette, hogy az új afgán vezetés nem fér hozzá a külföldi bankokban zárolt mintegy 9 és fél milliárd dollárnak megfelelő vagyoneszközökhöz.
Arra nem sokan számítottak, hogy a 2021–2022-es tél az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lesz. Még ez is növelte az emberek szenvedését, hihetetlenül magasra szökött a munkanélküliek száma, a külföldi segélyek pedig teljesen elapadtak. Mindezt pedig követte egy roppant forró és az európaihoz hasonló több hónapos aszályos időszak, amely azt a maradék minimális mezőgazdasági termelést is agyonverte. Mára már milliókat fenyeget az éhezés.
Nem véletlenül lett a World Press Photo 2023 egyik díjnyertes képe az, amely egy 15 éves afgán fiút ábrázol, aki felsőtestén a heget mutatja, amely azután maradt, hogy kényszerből szervkereskedőknek 3500 dollárért (körülbelül 1,2 millió forintért) eladta az egyik veséjét, hogy családja ne haljon éhen.
Az ENSZ legutóbb becslése szerint már a 40 milliós ország háromnegyede alultáplált, vagy éhezik. Mindezt pedig súlyosbítja, hogy ígérete ellenére a tálibok nem tudtak biztonságot teremteni. Míg korábban éppen ők voltak azok, akik az előző afgán kormány alatt állandóan robbantásokkal, a közhivatalnokok meggyilkolásával tartottak mindenkit rettegésben.
Mára azonban fordult a kocka. A korábbi fegyvertársak, a pakisztáni tálibok kezdtek ugyanolyan gerillaháborúba, mint amilyet 2021-ben az afgán tálibok abbahagytak. Ők az ISIS-K, vagyis az Iszlám Állam Khorászán Tartomány nevű szervezet. A terroristacsoport 2015 januárja óta aktív, a kemény magot Irakból, Szíriából, Üzbegisztánból érkezett harcosok adják, Afganisztán mellett Pakisztánban erős a jelenléte.
Hasonlóképpen az Iszlám Államhoz ők is azt állítják, hogy az afgán tálibok már nem olyan elszántan küzdenek a hit védelme érdekében, mint korábban, ezért móresre kell őket tanítani. A keményebb, radikálisabb fellépésre hívó szó nem volt pusztába kiáltott, hiszen az elmúlt években az afgán tálibok soraiból százával csatlakoztak a még mindig harcolni akarók az Iszlám Állam Khorászán Tartomány nevű szervezethez. Mára a helyzet odáig fajult, hogy az afgán tálibok rendesen hajtóvadászatot indítottak ellenük, hogy visszaszorítsák az ISIS-K fegyvereseit pakisztáni területre, máskülönben soha nem lesz biztonság Afganisztánban.
(Borítókép: Paula Bronstein / Getty Images)