Nyitottnak mutatkozik a koszovói kormányfő, Albin Kurti és az elnök, Vjosa Osmani arra az európai uniós javaslatra, hogy új választásokat írjanak ki azon a négy településen, ahol az elmúlt napokban súlyos összecsapások voltak a koszovói szerb tüntetők, a koszovói rendőrség és a NATO békefenntartó csapatai, a KFOR között – tudósít róla többek között a Balkan Insight.

Ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy biztosan kiírják a választásokat a négy, szinte kizárólag koszovói szerbek által lakott településen, mindenesetre az Európai Unió nagyon szeretné ezt.

A héten az Európai Politikai Közösség Moldovában tartott csúcstalálkozóján a szerb Alekszandar Vucsics és a koszovói Vjosa Osmani elnökök Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, illetve Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője társaságában tárgyaltak az észak-koszovói helyzet deeszkalációjáról.

A tárgyalások kapcsán Borrell azt írta Twitter-oldalán, az EU részéről három elvárást fogalmaztak meg Koszovó és Szerbia felé: az új választások megtartása mellett azt, hogy azon ezúttal vegyenek részt a koszovói szerbek, és emellett a felek az Európai Unió által vezetett tárgyalásokon belül kezdjenek el dolgozni az észak-koszovói, többnyire szerbek lakta területek nagyobb autonómiáját biztosító Szerb Többségi Önkormányzatok Szövetsége létrehozásán.

Ha ezt nem tesszük meg, annak súlyos következményei lesznek a kapcsolatainkra

– fogalmazott a spanyol származású uniós biztos.

Erre, úgy tűnik, koszovói oldalról van is nyitottság: Osmani koszovói elnök azt nyilatkozta, a koszovói alkotmány lehetővé teszi, hogy új választásokat írjanak ki, míg Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondta, az új választások előtt az önkormányzati épületek előtti „erőszakos tömeg eltávolítása” – akiket korábban „fasiszta milíciának” és „egy rakás nemzeti sovinisztának” is titulált – és a „brüsszeli megállapodás teljes körű végrehajtása” segíthet a felfokozott érzelmek hűtésében.

Még mindig tartanak a demonstrációk

Ugyanakkor a szerb elnök, Alekszandar Vucsics szerint az új választások a minimum, és azok „csak egy picit” deeszkalálnák a helyzetet. A szerb elnök szerint a kérdésben nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy a koszovói szerbek mit tudnak nyújtani a nyugalom és béke érdekében, hanem azt is, milyen garanciákat kapnak azért cserébe, ha részt vesznek a választáson, Vucsicsék pedig visszaülnek az EU által szervezett tárgyalásokra. A június 2-án késő este tartott televíziós interjújában egy konkrét ilyen elvárást fogalmazott meg: a koszovói különleges erők hagyják el a szerbek lakta koszovói területeket.

Mint azt az Indexen részletesen bemutattuk, május 26-a óta a koszovói szerbek több ízben is összecsaptak a koszovói rendőrökkel vagy a KFOR tagjaival, amiért május 26-án a szinte kizárólag szerbek lakta településeken a szerbek által egy hónapja bojkottált választáson mandátumot szerző albán polgármesterek szerették volna felvenni a munkájukat.

Mivel a választáson a koszovói szerb párt, a Szerb Lista nem vett részt, így a szerbek nem nagyon mentek el szavazni: mindössze 3,6 százalékos részvétel mellett választották meg az albán politikusokat, akiknek első munkanapján szerb tüntetők állták el az utat – mindössze a koszovói rendőrség segítségével juthattak be az épületekbe, viszont a rendőrség bevetése miatt több nyugati ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió több tagállama is elítélte Koszovót, a NATO-katonákat – köztük 19 magyart – megsebesítő tüntetőket pedig nyugalomra intették.

Egyébként a tüntetések továbbra is tartanak: az eseményeket inkább a koszovói albánok szemszögéből bemutató KosovaPress arról ír,

Ugyanerről ír egyébként a Szerbiában és Koszovóban egyaránt működő KosSev hírportál is, hozzátéve: eddig leginkább nők csatlakoztak a demonstrációhoz. 

Szerbia és Koszovó zavaros történetét korábban a koszovói függetlenség kikiáltásának 15. évfordulóján mutattuk be részletesen.