Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy a Levada közvélemény-kutató legújabb felmérései két érdekes trendről tanúskodnak az orosz társadalmon belül.

Az egyik, hogy az orosz lakosság egyre inkább elfogadja azt, hogy hosszan tartó háború következik Ukrajnával (minden következményével együtt, beleértve az elszigeteltséget és a nyugati szankciókat). Amíg 2022 májusában, a háború harmadik hónapjában az orosz lakosság csupán 21 százaléka gondolta azt, hogy a »háborús események Ukrajnában« tovább fognak tartani, mint egy év, 2023 májusában már a lakosság közel fele, 45 százaléka számít a több mint egy évig tartó háborús cselekményekre a szomszédban

– írta bejegyzésében a szakértő.

Úgy véli, hogy az orosz társadalom már elfáradt a háborús tematikában. Ezt jelzi az is, hogy a háborúval kapcsolatos eseményeket idén áprilisban az orosz lakosság 17 százaléka említette meg. 

Kiemelte, hogy ennyien követik az eseményeket, annak ellenére, hogy az orosz háborús propaganda változatlan intenzitással működik, és nap mint nap utoléri az embereket a tévében, plakátokon és a rádióban.

A szakértő úgy folytatta, hogy a trend egyértelműen csökkenő: 2022 márciusában a „különleges katonai művelethez” kapcsolódó eseményeket az oroszok 75 százaléka említette meg, de már 2022 szeptemberére ez az érdeklődés 35 százalékra esett. 2023 februárjában az orosz médiában a csapból is folyó Szoledár bevétele és Bahmut ostroma ellenére csak az orosz lakosság negyede nevezett meg háborús eseményt, amire emlékezett az adott hónapból.

Bendarzsevszkij Anton szerint mindez azt jelenti, hogy az orosz lakosság elfogadta azt, hogy a háború sokáig tart minden egyes következményével együtt. Hozzátette, hogy azonban a másik trend is nagyon beszédes.

A háború az orosz társadalom perifériájára szorult. Nem érdekli, ki akar maradni belőle. Ez például nagyon jól magyarázza azt, hogy a hatalom miért nem hirdetett még mindig mobilizációt. Ha távol tudják tartani az oroszok többségétől a háborút, akkor a lakosság nem fog tiltakozni az autoriter rendszer és az ország izolációja ellen. Elfogadták, beletörődtek. Ez addig működik jól, amíg az átlagos orosz állampolgár nem szembesül a háborúval közvetlenül – a saját maga vagy a hozzátartozói, barátai tapasztalata alapján

– fogalmazott a szakértő.

Az orosz–ukrán háború eseményeiről az Index is folyamatosan beszámol, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Bahmut 2023. május 21-én. Fotó: Ukrainian Armed Forces / Handout / Reuters)