A Noha Kahovkában található gát orosz kontroll alatt van, gyakorlatilag a háború kezdete óta, továbbá az is tudható volt, hogy tavaly ősz óta már aláaknásították, arra készülve, ha az ukránok megpróbálnak átkelni a Dnyeper folyón, akkor megsemmisítik – nyilatkozta az Index kérdéseire Bendarzsevszkij Anton a hétfő hajnali robbantással kapcsolatban. Az Oeconomus szakmai igazgatójának a véleményét Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő is osztja: mára egyértelmű célpontok lettek a kritikus infrastruktúrák.
Kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat. Hivatalosan még nem tudni, kik állnak a támadás hátterében. A támadás következtében több tucat települést önthetett el az árvíz, gyakorlatilag órákon belül. A térségben azonnal megkezdődött az evakuáció. A gát vízszintje rekordmagas lehetett a robbanás előtt, és már korábban is keletkezhettek károk az építményben. Fontos azt is kiemelni: már tavaly ősszel is volt ott robbantás.
AZ UKRÁN ELNÖK AZONNAL RENDKÍVÜLI ÜLÉST HÍVOTT ÖSSZE.
A robbantás két szempontból rendkívüli: egyrészt a víz eláraszthat jelentős mennyiségű területet, ahol tízezrek élete és vagyona került veszélybe. Másrészt – ami sokkal veszélyesebb – ez a harci cselekmény érintheti a zaporizzsjai atomerőművet is. „Az utóbbi esetén elképzelhető, hogy nem lehet biztosítani az erőmű hűtését, ez óriási problémát jelenthet. Ráadásul ez a gát vízi erőmű volt” – emelte ki az Index megkeresésére Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Így szinte biztosan leszögezhető, hogy az energiaellátáson túl a környezetvédelemben is komoly károk keletkezhettek.
A biztonságpolitikai szakértő szerint egyértelmű, az ukránoknak nincs hasznuk egy ilyen katonai lépésből, így „feltehetően a robbantás orosz érdek volt, ráadásul ezt már többször is kilátásba helyezték, mondhatni, fent volt már a térképükön. A megvalósítás sem tekinthető újnak, de amit most látni lehet, hogy a kritikus infrastruktúrák elleni támadás elharapódzott, ennek a része ez a támadás is.”
Már korábban célkeresztbe kerültek a kritikus infrastruktúrák, ami az ország működésére és a hadműveletek folytatására is jelentős hatással lehet.
Folytatódnak azok a lépések az oroszoktól, amelyeknek az a célja, hogy meggyengítsék Ukrajnát. Ezt már láthatjuk az elmúlt hetekben, ezek a támadássorozatok elsősorban a városokat, az ukrán lakosságot érintik. Továbbá azt is meg akarják akadályozni, hogy az ukránok egy nagyobb offenzívát tudjanak indítani.
Kis-Benedek József hozzátette: folyamatosan éreztetik az oroszok, meglepetésre lehet számítani, ha az ukránok ellentámadásba lendülnek. Jelzik, „ha az ukránok támadást indítanak, akkor a különböző infrastruktúrákat is megtámadják. Ennek a része a mostani robbantás.”
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus szakmai igazgatója az Indexnek úgy értékelte az eseményeket, alig lehet véletlen, hogy hétfőn elindult valamiféle ukrán ellentámadás. Bár ezt jelenleg nagyon nehéz megerősíteni, erről csak orosz források állnak rendelkezésre. „Hétfő reggel az oroszok azt is jelentették, hogy megsemmisítettek több tucat ukrán haditechnikát, és több mint ezer ukrán katona halhatott meg. Feltehetően az ukrán ellentámadásnak valamiféle jeleit láthattuk. Így ezzel lehet összekötni a hajnali robbantást” – emelte ki.
Az Oeconomus szakmai igazgatója emlékeztetett arra, hogy egy ilyen gátat rakétacsapással nem lehet megsemmisíteni, vagy „legalábbis csak nagyon intenzív támadással”. Ez egy nagyon masszív szerkezet, amelyet csak lokálisan, robbanószerkezetekkel lehet elpusztítani. Továbbá nincsenek olyan felvételek, amelyek arról számolnak be, hogy rakétacsapásokkal hajtották végre.
A gát orosz kontroll alatt van, gyakorlatilag a háború kezdete óta. Az is tudható volt, hogy tavaly ősz óta már aláaknásították, arra készülve, ha az ukránok megpróbálnak átkelni a Dnyeper folyón, akkor megsemmisítik. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, az orosz féltől szintén tavaly ősszel már felmerült ennek a gátnak a megsemmisítése.
Bendarzsevszkij Anton leszögezte: a jelenlegi információk szerint csak az oroszoknak voltak meg ehhez az eszközei. A cél feltételezhetően az lehetett, hogy az ellentámadást megakadályozzák, „ugyanakkor erről jelenleg nehéz beszélni, hiszen kevés az információ arról, hogy valóban megindult-e az ukrán ellentámadás. Ha igazak az orosz források, akkor valami elindulhatott a fronton. Az orosz katonai csoportok arról is beszámoltak, hogy sikeresek voltak az ukrán támadások” – emelte ki az Oeconomus szakmai igazgatója, aki hozzátette: ha megindult az ellentámadás, és a gát felrobbantása miatt csapatokat kell átcsoportosítani, az időhátrányt eredményezhetett az ukránoknak.
A DNYEPER FOLYÓ JOBB PARTJÁT AZ UKRÁNOK KONTROLLÁLJÁK, 80 TELEPÜLÉS KERÜLT VESZÉLYBE, VAN, AHOL A VÍZ 4-5 MÉTERES SZINTKÜLÖNBSÉGGEL MÁR MEGEMELKEDETT.
Legalább 16 ezer ember lehet érintett, akiket azonnal evakuálni kellett. Ám a gátszakadás az oroszok által kontrollált területeket, tehát a folyó bal partját is érinti. Ám „azt is hozzá kell tenni, hogy ezt a részt korábban már evakuálták, készülve az ukrán támadásokra. Valószínűleg a Dnyeper bal partján kisebb lehet a kár, de erről keveset tudunk” – szögezte le. Egyébként ezt a területet tavaly novemberben szerezték vissza az ukránok.
„Korábban voltak olyan hírek, hogy az ellentámadáskor megpróbálkoznak egy Dnyeper folyón keresztüli partra szállással. Ám ilyet egyelőre nem láttunk, ha volt is ilyen terv, akkor ez a robbantás azt biztosan keresztülhúzta” – mondta az Index megkeresésére Bendarzsevszkij Anton, aki hozzátette: az ukránok egyébként sem számoltak azzal, hogy a gáton keresztül támadnak.
Végezetül fontos azt is kiemelni, hogy a Noha Kahovkában található gát egy vízi erőmű is, bár azt nem lehet pontosan tudni, hogy a robbantást megelőzően termelt-e. Az biztos: „kiesett egy kritikus infrastruktúra, az ukránok szerint nem helyrehozható már a kár. A másik kérdés, ami felvetődik, hogy érinti-e a zaporizzsjai atomerőmű hűtését. Az ukrán kormányzati források szerint veszélyben lehet, de a legfrissebb közlemény alapján kritikus helyzetben nincs az atomerőmű, mert a hűtőmedencékben 4-5 hétre elegendő víz van” – emelte ki Bendarzsevszkij Anton, aki arra is kitért, hogy magyar idő szerint 10 óra környékén tetőzhetett az áradás, és ennyi idő alatt lehetetlen volt mindenkit evakuálni.
Aszódi Attila volt államtitkár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója az eseménnyel kapcsolatban a blogposztjában úgy fogalmazott, hogy az atomerőmű a felrobbantott gáttól mintegy 120 kilométerre, északkeleti irányban helyezkedik el, folyásirányban felfelé. Emlékeztetett arra, miután kiáramlik a felrobbantott gát mögül a tárolt víz, le fog csökkenni az atomerőmű folyószelvényében a vízszint, és a Dnyeper folyó vízjárásával sokkal nagyobb vízszintingadozások lépnek majd fel. Ez komplikáltabbá teheti az erőmű hűtését, a negatív hatást két tényező mérsékli: egyrészt a zaporizzsjai atomerőmű tavaly augusztus óta le van állítva, nem üzemel, az eltelt 9 hónapban jelentősen lecsökkent a blokkok hűtési vízigénye. Másrészt az erőmű mellett a Dnyeper folyó víztározójából le van választva mesterséges gátfalakkal egy 47 millió köbméter térfogatú hűtővízmedence, amiben a víztározótól független vízszintet tudnak tartani. Ez a medence hosszabb ideig biztosíthat megfelelő hűtővíz-utánpótlást az erőmű számára.
A BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója szerint ebben a pillanatban nem várható nukleáris veszélyhelyzet a gát felrobbantása miatt a zaporizzsjai atomerőműben. Az események további alakulása azonban figyelmet igényel, a mostani események ugyanis a biztonság szintjének csökkenését okozzák, hiszen a hűtővízhez való hozzáférés és a hűtővíz rendelkezésre állása megváltozott a tervezési állapothoz képest. Az bizonyos, hogy a létrejött helyzet az atomerőműtől függetlenül mind a gáttól folyásirányban felfelé, mind pedig lefelé nagyon meg fogja nehezíteni az ott élők életét. Az árhullám levonulása folyásirányban lefelé okozhat komoly gondokat.
(Borítókép: AFP)