Index Vakbarát Hírportál

A kahovkai gát felrobbantása után akár 80 település is teljes egészében víz alá kerülhet

2023. június 7., szerda 11:15

Herszon régióban három települést is teljesen elöntött a víz a kahovkai gát felrobbantása után. Eddig körülbelül 1300 embert evakuáltak már, valamint 52 embert kellett kimenteni az árvíz sújtotta területekről. Sokan a háztetőkön töltötték az éjszakát, őket most csónakokkal próbálják kimenteni.

Kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat. Hivatalosan még nem tudni, kik állnak a támadás hátterében, az oroszok és az ukránok azonban egymásra mutogatnak. 

Az ukránok szerint a kahovkai gát felrobbantását követően 80 település és mintegy 40 ezer ember került veszélybe az áradás miatt. A hatóságok szinte azonnal megkezdték a lakosság evakuálását, miközben más helyeken éppen a vízhiány miatt aggódnak az emberek. 

Több település is víz alá került

Három települést teljesen elöntött a víz Novokahovszkij városi körzetben a kahovkai vízerőmű felrobbantása következtében – közölte Vlagyimir Leontyev, a helyi közigazgatás vezetője.

Herszon régió hatósága Novokahivszke, Goloprisztanszke és Aljoska járások lakosainak tervezett evakuálására készül. A TASZSZ beszámolójából viszont kiderül, hogy Korsunka is teljes egészében víz alá került.

A RIA Novosztyi szerint a lakosokat arra kérik, gyűjtsék össze személyes tárgyaikat, irataikat, valamint három napra elegendő élelmiszert és ivóvizet is vigyenek magukkal. Hozzátették, mielőtt elhagyják otthonaikat, zárják el a gázt és a vizet. A Strana.today szerda reggeli beszámolójában arról ír,

körülbelül 1300 embert evakuáltak már.

A lap hozzáteszi azt is, eddig 52 embert (köztük két gyermeket) mentettek ki az árvíz sújtotta területekről Herszon régióban. Andrej Alekszejenko, a herszoni regionális kormány vezetője elmondta, hogy a létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van – ezek összlakossága 22 ezer ember –, és összesen mintegy 80 település kerülhet víz alá. Dnyiprjanynál nyolc méterig, Korsunkánál pedig 5,3 méterig emelkedett a víz.

Herszonban jelenleg is zajlik a lakosság evakuálása, ez azonban rendkívül bonyolult folyamat. Sokan a háztetőkön töltötték az éjszakát, őket most csónakokkal próbálják kimenteni.

Az orosz ellenőrzésű bal part alacsonyabb, mint az ukránok kezén levő jobb, ezért ott súlyosabb a helyzet.

A vízerőmű megsemmisítésének nemzetközi elítélését sürgette az orosz külügyminisztérium

Az ukrán fegyveres erők által az ellentámadás keretei között céltudatosan végrehajtott, előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte kedden az orosz külügyminisztérium a kahovkai vízi erőmű megsemmisítését, valamint a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közvéleményt.

A tárca közleménye szerint Moszkva a „kijevi rezsim” ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon. A tájékoztatás rámutatott, hogy ukrán részről nem csak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízi erőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban.

Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött. 

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Nova Kahovka, Hola Prisztany és Oleski városba mentőosztagokat küldött.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén indított büntetőeljárást a kahovkai vízerőmű megsemmisítése miatt.

A szakértők szerint Oroszország lehet a felelős

Az Index megkeresésére Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elmondta, a robbantás két szempontból rendkívüli: egyrészt a víz eláraszthat jelentős mennyiségű területet, ahol tízezrek élete és vagyona került veszélybe. Másrészt – ami sokkal veszélyesebb – ez a harci cselekmény érintheti a zaporizzsjai atomerőművet is. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint egyértelmű, az ukránoknak nincs hasznuk egy ilyen katonai lépésből, így „feltehetően a robbantás orosz érdek volt, ráadásul ezt már többször is kilátásba helyezték, mondhatni, fent volt már a térképükön.

Ezt erősítette meg az Oeconomus szakmai igazgatója, Bendarzsevszkij Anton is, aki leszögezte, a jelenlegi információk szerint csak az oroszoknak voltak meg ehhez az eszközei. Meglátása szerint a céljuk az lehetett, hogy az ukrán ellentámadást megakadályozzák.

A NAÜ-főigazgató Zaporizzsjába utazik

A gátat felügyelő ukrán vállalat, az Ukrhydroenergo tájékoztatása szerint a robbanás a gát detonátorszobájában történt, és a detonáció következtében helyrehozhatatlan károk keletkeztek az egész építményben. 

Állításuk szerint négy napba is telhet, amíg a tározó vize leereszkedik, és az áradás azt is veszélyeztetheti, hogy el tudják-e látni elegendő hűtővízzel a zaporizzsjai atomerőművet (mivel ezt is a víztározóból biztosították).

Az ukrán kormányzati források szerint veszélyben lehet az atomerőmű, az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint azonban nincs kritikus helyzetben, mert a hűtőmedencékben 4-5 hétre elegendő víz van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott Rafael Grossi NAÜ-főigazgatóval az atomenergetikai ügynökség következő ukrajnai látogatásáról. Zelenszkij telefonon egyeztetett Grossival, ahol megvitatták, hogyan lehet minimalizálni a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát fenyegető kockázatokat.

(Borítókép: Gátrobbantás miatt vízzel elöntött házukból menekülnek az emberek Herszonban 2023. június 6-án. Fotó: Ivan Antipenko / MTI / EPA)

Rovatok