Nehezen behatárolható, mi jelentene igazi sikert Ukrajna számára a napokban megkezdődött ellentámadás végére. A The New York Times cikke sorra veszi, mi tekinthető sikernek, illetve milyen harctéri események vezetnének oda, hogy Kijev offenzíváját bukásnak lehessen nevezni.
Hónapokig tartó várakozás után az ukrán erők – újonnan kiképzett, összetett hadviselési taktikákra és több milliárd dollárnyi kifinomult nyugati fegyverre támaszkodva – az elmúlt héten több fronton is hadműveletet indítottak, hogy kiszorítsák az orosz katonai egységeket az elfoglalt területekről.
Számos európai és amerikai tisztviselő szerint ez az ellentámadás fordulópontot jelenthet a 15 hónapja tartó háborúban.
A The New York Times cikke megjegyzi, sok múlik ennek eredményén. Kétségtelen, hogy az új katonai akció befolyásolni fogja az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatásról szóló vitákat, valamint az Ukrajna jövőjének biztosításáról szóló vitákat is.
Azonban az továbbra sem világos, hogy az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna pontosan mit tekint „sikeres” ellentámadásnak. Szerhij Kuzan katonai szakértő például úgy véli, az ellentámadás akkor tekinthető sikeresnek, ha az ukránok elérik az Azovi-tengert.
Nyilvánosan az amerikai és európai tisztviselők a siker meghatározását Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre bízzák. Egyelőre Zelenszkij nem fogalmazott meg semmilyen nyilvános célt azon a gyakran hangoztatott követelésén túl, hogy az orosz csapatoknak el kell hagyniuk Ukrajna egész területét.
A lap megjegyzi, hogy Zelenszkij mesteri kommunikátorként is ismert; ha úgy tűnne, hogy visszalép ettől a széles körű törekvésétől, az azzal a kockázattal járna, hogy kritikus pillanatban aláásná a támogatottságát.
Négyszemközt viszont az amerikai és európai tisztviselők elismerik, az összes orosz haderő kiszorítása a megszállt ukrán területekről igen valószínűtlen. Mégis két lehetőség merül fel a siker egyértelmű fogalmaként:
Némi harctéri siker – akár az orosz hadsereg megtizedelésével, akár területszerzéssel, akár mindkettővel – segíthet Kijevnek abban, hogy további katonai támogatást kapjon Európától és az Egyesült Államoktól.
Az amerikai lap úgy véli, egy ilyen eredmény nagyobb támogatást teremtene Európában a Kijevnek nyújtott hosszú távú biztonsági garanciákhoz, és megerősítené Ukrajna erejét egy esetleges alkuban.
A háború alatt az ukrán hadsereg rendkívül motivált csapatokkal, kreatív katonai műveletekkel és fejlett nyugati fegyverzettel tudott elérni katonai sikereket, de az elmúlt hónapokban nehezen tudták kiszorítani az oroszokat a sáncolt védelmi pozícióikból, a frontvonalak alig mozdultak.
Mindazonáltal Ukrajna bebizonyította, hogy képes sikeres offenzívákat indítani, mint például tavaly, amikor nagy területeket foglalt el Harkivtól keletre, és hosszas küzdelem után visszaszerezte a déli Herszon városát.
Az amerikai hírszerző ügynökségek értékelése szerint a legvalószínűbb forgatókönyvek kisebb ukrán győzelmek a harcok nyitó szakaszában, például a Donbasz egyes részeinek visszafoglalása vagy Oroszország kiszorítása a délkelet-ukrajnai mezőgazdasági és bányászati területekről.
A zaporizzsjai atomerőmű elfoglalása egyszerre lenne szimbolikus és stratégiai győzelem, mivel a világ egyik legnagyobb atomerőműve, emellett pedig fontos áramforrás kerülne vissza Ukrajna kezébe.
Amerikai és európai tisztviselők szerint kulcsfontosságú, hogy Ukrajna elvágja, vagy legalábbis megszorítsa az úgynevezett „szárazföldi hidat” – azt a nagy területet, amelyet Oroszország elfoglalt a határa és a Krím félsziget között, és amely az általa ott kiépített katonai erődítmény fő utánpótlási útvonalává vált.
Kijev vissza akarja szerezni délkeleti partjait az Azovi-tengeren. Ha Ukrajna a partvidékre tudja terelni erőit, elvágva a Krímet, azt Zelenszkij hatalmas győzelemként könyvelhetné el. De még ha az ukrán erők nem is érnék el a tengert, és helyette dél-ukrajnai középvárosokat foglalnának el, az is hatékonyan szűkítené a szárazföldi hidat – jegyzi meg a The New York Times cikke.
Úgy vélik, ezekből az állásokból az ukrán erők közepes hatótávolságú tüzérséggel fenyegethetnék a Krímben lévő orosz parancsnoki állásokat és minden olyan katonai utánpótlási konvojt, amelyet Oroszország a partvonal mentére küld.
Bár a Krímben lévő orosz erők jelenleg jól ellátottak, amerikai tisztviselők szerint a szárazföldi híd ostromlása megnehezítené számukra a telet.
Ukrajna sikeres szereplése azzal a nem elhanyagolható előnnyel is járhatna, hogy tovább rontaná az orosz csapatok morálját. A lap szerint az orosz hadsereg jelenleg kritikus fegyver- és létszámhiánnyal küzd, ami miatt Moszkva kénytelen volt több évtizedes, elavult tankokat elővenni a raktáraiból, hogy a harcokban felhasználhassa őket, emellett pedig alig kiképzett sorkatonákra támaszkodik.
Ezek a hiányok megakadályozhatják, hogy az orosz erők kihasználjanak bármilyen ukrán hibát, vagy saját offenzívát indítsanak az elkövetkező hónapokban.
Moszkva olyan katonai veszteségeket szenvedett el, amelyek évekig tartó újjáépítést igényelnek, és amelyek miatt kevésbé lesz képes hagyományos katonai fenyegetést jelenteni Európára, valamint magabiztosan fellépni Eurázsiában és a globális színtéren
– mondta Avril D. Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója.
Ennek ellenére az orosz erők kezdenek feljavulni, és az sem elhanyagolható tény, hogy a háború az esetek legnagyobb többségében a védekező félnek kedvez, amit a stabilan berendezkedő oroszok talán ki tudnak majd használni az ukrán ellentámadáskor.
A The New York Times arra is kitér, egyelőre az orosz légierő nagyrészt kimaradt a háborúból, az ukrán légvédelmi ütegek az orosz bombázókat és vadászgépeket fenyegetik.
Az Egyesült Államok és szövetségesei megpróbálták pótolni az ukrán légvédelmi felszerelések hiányosságait, de ha Oroszország agresszívabb bombázórepüléseket hajt végre Ukrajnában, az kihívást jelenthet az ellentámadásban.
Amerikai és európai tisztviselők szerint az ellentámadás egyik alapvető célja az orosz hadsereg további gyengítése kell hogy legyen. Az orosz erők idén rengeteg veszteséget szenvedtek a kelet-ukrajnai Bahmutban zajló harcokban. Az egyik NATO-nagykövet úgy fogalmazott, hogy a siker Oroszország visszaszorítása és sok orosz katona megölése lenne.
Természetesen egyes szövetséges tisztviselők aggódnak amiatt, hogy Ukrajna túlságosan is sikeres lehet. Egy hatalmas emberveszteséggel járó ellentámadás arra kényszeríthetné Putyint, hogy a lakosság szélesebb rétegeit mozgósítsa hadseregének felállítására.
Bár az amerikai tisztviselők szerint a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata csökkent, az amerikai hírszerző ügynökségek úgy látják, a totális vereség Ukrajnában, vagy a Krím elvesztése két olyan lehetséges esetet szülne, ami arra kényszerítené az orosz elnököt, hogy atomhoz nyúljon.
A The New York Times végezetül azt írja: egy sikertelen ellentámadás könnyebben mérhető. Ha a harcvonalak viszonylag változatlanok maradnak, vagy Ukrajna nem tud visszafoglalni egy jelentős várost sem, akkor könnyen kétségek ébredhetnek Kijev szövetségeseiben, különösen ha az ukránok túl sok katonát veszítenek, és sok felszerelés veszik oda.
Az európai diplomaták szerint a kudarc lényegében úgy nézne ki, hogy az ukrán hadseregről kiderülne, nem tanult meg harcolni, elvesztette az elmúlt hónapokban kapott felszerelését, és nem szerzett területet sem, az orosz hadsereg pedig készen állna egy hadjárat elindítására.
Az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeit vasárnap is figyelemmel kísérjük, percről percre frissülő tudósításunkat ide kattintva tudják elolvasni.
(Borítókép: Ukrán katonák 2022. március 28-án. Fotó: Narciso Contreras / Anadolu Agency / Getty Images)