Bohdan Jaremenko ukrán parlamenti képviselő pengeéles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben. Az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának volt vezetője a kárpátaljai hadifoglyok szabadon bocsátására reagálva azt írta: az ügy rávilágít a magyar–orosz kapcsolatok különlegességére, miközben Magyarország megszűnt az EU és a NATO politikájának részese lenni.
Ahogyan arról a hazai sajtóban elsőként beszámoltunk, orosz fogságba esett, ukrán oldalon harcoló kárpátaljai katonákat szállítottak Magyarországra. A történtek nagy port kavartak a nemzetközi politikában.
Később kiderült, hogy a foglyok szabadon bocsátásáért felelős programot Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával. Ukrajnát senki sem értesítette a hadifoglyok elengedéséről. A minap az ukrán hírszerzés már azt közölte: szerintük a hadifoglyokat Magyarországon politikai célokra, Oroszország éltetésére és Ukrajna kritizálására fogják felhasználni.
A 11 elfogott ukrán katona szabadon bocsátásáról meglehetősen megoszlanak a vélemények a háború dúlta országban. Bohdan Jaremenko ukrán parlamenti képviselő, a kormányzó Nép Szolgája frakciójának tagja és a külügyi bizottság korábbi vezetője kifejezetten Magyarország-ellenes írásában azt latolgatja, hogy Oroszország milyen feltételek mellett engedhette szabadon a kárpátaljai katonákat.
„ORBÁN 11 TÚSZA” CÍMŰ ÍRÁSÁBAN AZ UKRÁN POLITIKUS AZT ÁLLÍTJA, HOGY A HADIFOGLYOKAT lényegében ELADTÁK MAGYARORSZÁGNAK.
Jaremenko szerint a különleges orosz–magyar kapcsolatoknak köszönhető a magyar nemzetiségű katonák szabadon bocsátása. Az ukrán politikus úgy véli, hogy ezért még elviekben hálás is lehetne Ukrajna, mert más országok is voltak már érintettek hadifoglyok cseréjében a nemzetközi egyezményeknek megfelelően, de ez „mindannyiszor Ukrajna kérésére és tudtával történt”.
„Magyarország nem vette a fáradságot, hogy közölje az ukrán állampolgárokkal kapcsolatos szándékait, amikor ez a történet nyilvánosságra került, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes egyenesen azt mondta, ahelyett hogy Ukrajna érdeklődne ezeknek a hadifoglyoknak a sorsa felől, vagyis hogy kik ezek az emberek, és hol vannak most, egyszerűen csak csendben tündököljön a boldogságtól. A magyar tisztségviselő az orosz ortodox egyház jelentését is pontosította, és közölte, hogy 11 kárpátaljai magyart engedtek szabadon” – vázolta az ukrán politikus, aki szerint abszurd a magyar kormány arra vonatkozó álláspontja, hogy a fogságból szabadult emberek szabadon azt csinálnak, amit csak akarnak, mert számos egészségügyi vonatkozása is van ennek a kérdésnek.
„Valójában nem kell hírszerzői diploma ahhoz, hogy kitaláljuk: az orosz és a magyar titkosszolgálatok közös és cinikus akciójának vagyunk tanúi. És úgy tűnik, hogy ennek a különleges műveletnek még nincs vége” – fogalmaz írásában Jaremenko. Az ukrán politikus szerint Oroszország egyre többször mutatja ki háláját a magyar kormány felé, amiért az bírálja az Európai Unió szankciós politikáját.
„Az oroszok azonban úgy döntöttek, hogy további jó pontokat szereznek ebben a történetben, és megerősítik legújabb ukrajnai gyarmatosítási politikájuk eszközét, az orosz ortodox egyház pozícióját nemcsak Ukrajnában, hanem számos uniós országban is, ahol reverendás orosz külügyi hírszerzők tevékenykednek. Budapesten is jelen vannak, és néha nagy sikert aratnak, mint idén áprilisban, amikor Ferenc pápa és Hilarion találkoztak Budapesten” – írta az ukrán politikus, majd azt is hozzátette:
szerinte az oroszok gyakorlatilag „eladtak” 11 ukrán hadifoglyot Magyarországnak, és akkor fognak nyerni ezen, amikor Orbán vagy Szijjártó majd „könyörögni” fog náluk az alacsonyabb energiaárakért.
„Oroszország aljasságához nem férhet kétség, de a magyarok még rosszabbul festenek ebben az ügyben” – összegezte a politikus.
Azt is hozzáfűzte: Magyarország a kárpátaljai foglyok ügyével ismét arra utal, hogy igényt tart a kárpátaljai, magyar lakta területre és az ottani lakosság feletti „irányításra”.
Ráadásul Orbán kormánya nem hajlandó átadni Ukrajnának az ezekről a személyekről készült listát, valamint megengedni az ukrán konzulnak, hogy meglátogassa őket. Ennek alapján túszejtéssel, de minimum embercsempészettel vádolhatjuk Magyarországot
– fűzte hozzá Bohdan Jaremenko.
Végül azzal zárta írását: Kijevnek határozott ultimátumot kellene megfogalmaznia az ukrán állampolgárok Ukrajnába való azonnali áthelyezéséről, vagy pedig magyarázatot kellene adnia arra, hogy az orosz–magyar megállapodás milyen feltételei akadályozzák meg, hogy ez megtörténjen. Az ukrán kormánynak a Magyarországgal szembeni politikájában pedig abból kellene kiindulnia, hogy Magyarország megszűnt az EU és a NATO közös politikájának része lenni, és máris orosz vazallussá vált Közép-Európában – fogalmazott.
A háború fejleményeit vasárnap is percről perce közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Ukrán foglyok egy hadifogolycsere idején 2023. május 25-én a donyecki régióban. Fotó: Reuters)