Az Egyesült Államok szokatlanul széles körű hozzáférést kaphat Pápua Új-Guinea katonai bázisaihoz. A térség szakértője szerint az ország egyenesen feladja szuverenitását.
Az Egyesült Államok hadserege egy átfogó védelmi együttműködési megállapodás részeként „akadálytalan hozzáférést” kapott Pápua Új-Guinea kulcsfontosságú védelmi létesítményeihez, köztük a Manus szigeten található, Ausztráliával közös Lombrum haditengerészeti támaszponthoz − közölte az ABC News.
A 15 évre szóló megállapodást a múlt hónapban írták alá, és most terjesztették be a parlament elé.
Az ország és az Egyesült Államok közötti, a haderők jogállásáról szóló megállapodást felváltó védelmi együttműködési megállapodás belföldön jelentős kritikákat váltott ki. A megállapodás „akadálytalan hozzáférést” biztosít „kölcsönösen elfogadott tevékenységekhez” olyan létesítményekben, mint a Lombrum haditengerészeti bázis, a Port Moresby-i tengeri kikötő, valamint Port Moresby, Lae és Momote repülőterei. Ez magában foglalja a megfigyelést, a felderítési tevékenységeket, a hajók dokkolását, valamint a haderő állomásoztatását és telepítését.
A megállapodás egy másik vitatott szakasza az amerikai hatóságoknak „kizárólagos jogot biztosít arra, hogy büntetőjogi joghatóságot gyakoroljanak az amerikai állampolgárok felett”.
A parlamentben Peter O'Neill, Pápua Új-Guinea volt miniszterelnöke felvetette, hogy a megállapodásnak lehetnek alkotmányos akadályai. A személyzet „mentelmi jogának” kérdését 2005-ben felfüggesztették, amikor a helyi legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány által az országban tartózkodó 150 ausztrál rendőrnek biztosított jogi mentességet.
Az előterjesztésekor James Marape miniszterelnök ismét megismételte, hogy a megállapodás nem biztosít mentességet az országban elkövetett törvénysértésekért.
A megállapodás aláírásakor Antony Blinken amerikai külügyminisztert arról kérdezték, hogy Kínának a szomszédos Salamon-szigetekkel kötött védelmi paktuma szerepet játszott-e a kapcsolatok megújításában.
Azt mondta, hogy a megállapodás „nem harmadik országról” szólt.
Kapcsolatunk alapja a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térségről alkotott közös elképzelésünk
− fogalmazott.
A térség az utóbbi időben Kína és az Egyesült Államok rivalizálásának középpontjába került. Mint azt megírtuk, Hszi Csin-ping kínai elnök május végén levélben küldte el üzenetét a kínai és csendes-óceáni szigetországok külügyminisztereinek Fidzsin megrendezett találkozójára, kijelentve, hogy Kína mindig is jóbarátja lesz a csendes-óceáni szigetországoknak.
Kína nemrégiben biztonsági megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel. Ennek alapján rendőri és katonai csapatokat küldhet az országba, hogy segítsenek a helyi kormánynak fenntartani a társadalmi rendet, és felszámolni a belföldi fenyegetéseket.
Marape azt mondta, hogy bár a megállapodás keretet teremtett, minden katonai tevékenység további megállapodásoktól függ.
O'Neill azonban aggályokat fogalmazott meg a megállapodás eredményeiről.
Konkrétan kell fogalmaznunk, különben partnereink általánosságban fogják értelmezni a szöveget. Az nyilvánvaló, hogy nem mi vagyunk Amerika elsődleges prioritása. Országunk nem áll konfliktusban senkivel. Aggasztó, hogy megengedjük a katonáknak, hogy szabadon bejuthassanak az országunkba, és ezzel felesleges figyelmet terelünk magunkra
− fogalmazott.
Henry Ivarature, az Ausztrál Csendes-óceáni Biztonsági Főiskola igazgatóhelyettese azt mondta, hogy „nagyon aggódik” a megállapodás miatt.
„Úgy tűnik, az amerikai hadsereg a jövőben korlátlanul hozzáférhet Pápua Új-Guinea területéhez. A megfogalmazás rendkívül széles körű” − mondta az ABC-nek.
Ivarature szerint a megállapodás egyes pontjai egyenesen „hihetetlenek”, különösen, ami az amerikai személyzetnek a megállapodás értelmében Pápua Új-Guinea területére való bejutásának mértékét illeti.
Számomra úgy tűnik, mintha az ország eladta volna magát és szuverenitását az Egyesült Államoknak. Tiltakozásokra és tüntetésekre is számítok
− mondta.
(Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Win Bakri Daki Pápau Új-Guinea védelmi miniszter a megállapodás aláírása után 2023. május 22-én. Fotó: ADEK BERRY / AFP)